Kilián Csaba MAGE-főtitkár az Autóipari online HR Festen tartott előadást a járműipar globális és magyar helyzetéről. Többek között érintette a legújabb trendeket, a hazai beruházásokat, valamint a magyar autóipar megújuló energiára történő átállásának folyamatát is.
Kilián Csaba előadása a Kihívások és lehetőségek a magyar autóiparban címet viselte, de természetesen a szorosan vett téma bemutatásához szükség volt a globális kontextusra is, ezzel kezdődött a főtitkár előadása. A bemutatott ábrákon egyrészt jól látható, hogy a koronavírus-járvány miatt egy beszakadásról lehet beszélni a személyautó-gyártásban, azonban a válságból való kilábalás „V”-alakban jelenik meg a görbén, azaz gyors visszapattanásról van szó.
Ez a visszapattanás azonban nem teljes, sem a 2017-ben és 2018-ban tapasztalt csúcsot, sem az utolsó járvány előtti évet nem érte el az autógyártás volumene tavaly és tavalyelőtt. Feltűnő viszont Kína szerepének növekedése: 2022-ben már 24,5 millió autót gyártottak Kínában, miközben a globális autógyártás volumene 70 millió volt, a járvány előtt viszont – ha nem is sokkal, de – elmaradt ettől a számtól Kína, holott a globális volumen nagyobb, 80 milliós volt.
Az európai járműgyártás megszenvedi a kínai terjeszkedést – 2019-ben a globális járműgyártás 20, a globális személyautógyártás 21 százalékáért felelt az EU. 2022-ben ezek az arányok 15,3, valamint 15,9 százalékra estek vissza.
Ha az importot nézzük, akkor feltűnő, hogy 2022-ben Kína már Japánt és Dél-Koreát is megelőzte az EU-s import tekintetében, és már Törökországot közelíti, egyedül az Egyesült Királyságból érkezett jelentősen több autó az unióba.
A dízelek helyett jönnek fel az elektromos autók
Kilián Csaba előadásából kiderült, hogy míg 2019-ben az EU-ban eladott új autók 31,6 százaléka rendelkezett dízelhajtással, és mindössze 1,9 százaléka elektromos, addig 2022-ben már 16,4 százalékra csökkent a dízelek aránya, és 12,1 százalékra nőtt az elektromos autókék. 2023-ban pedig mindössze néhány tízezer példánnyal adtak el több dízel személyautót az Európai Unióban, mint elektromos hajtásút.
Figyelemreméltó a hibridek térhódítása is: a 2019-es 5,7-ről 2022-re 22,6 százalékra nőtt az arányuk, ugyanakkor a plug-in hibridek nem tudták áttörni a 10 százalékos arányt, sőt, 2023-ra már valamelyest csökkent is a piaci részesedésük.
Nincs magyar gazdaság járműipar nélkül
2022-ben 151 ezer embert foglalkoztatott a járműipar Magyarországon, a szektor a GDP 3,3 százalékát adta. Árbevétel alapján az Audi Hungaria a legfőbb szereplő a szektorban, a győri céget a Mercedes-Benz, a Bosch és a Magyar Suzuki követi. Kiemelendő, hogy Németország mellett hazánk az egyetlen ország, ahol mindhárom prémium német gyártó (Audi, BMW és Mercedes) jelen van.
Összesen nyolc OEM aktív Magyarországon, de ennél is beszédesebb adat, hogy az autóipari vállalatok száma 700 körül mozog.
A magyar járműipar előtt azonban több kihívás is sorakozik: az elektromos átállás, a tehetségért, tehetséges munkaerőért folytatott verseny, az innováció szükségessége és a környezetvédelmi gondolkodás terjedése.
Ami az elektromos átállást illeti, a már említett három német prémiumgyártó egyaránt telepít(ett) hazánkba elektromos gyártói kapacitást, ami versenyelőnyt jelent az akkumulátorgyártók bevonzására – ezt jól bizonyítják a közelmúltban bejelentett beruházások.
Mitől lesz versenyképes az ország?
A MAGE felmérése szerint a járműipar versenyképességét a legnagyobb mértékben a digitalizáció és az ipari automatizáció befolyásolja, ezt a MAGE tagjainak 72,7 százaléka jelölte meg. Fontos tényező a munkaerő hatékonysága és az energia is, ezeket egyaránt 45,5 százalék nevezte meg, míg a munkaerő költségét, a folyamat innovációt és a törvényi szabályozásokat 36,4 százalék emelte ki válaszában.
A MAGE missziója a járműipar hatékony képviselete elsősorban jogi, gazdasági és társadalmi kérdésekben, a versenyképesség javítása, a hazai beszállítók népszerűsítése, az erős és hatékony K+F+I elősegítése, a további autóipari beruházások ösztönzése és a nemzetközi partnerség erősítése. A MAGE tagvállalatai a magyar ipari termelés 27 százalékát adják, a szervezet taglétszáma az elmúlt években folyamatosan nőtt.