Szeptember 22-én rendezték meg Egerben a 61. Közgazdász-vándorgyűlést. Az eseményen a magyar autóipar jövőjéről folytattak diskurzust a jelenlévők: szóba kerültek a legfontosabb kihívások, de azok az erények is, amik jórészt az elmúlt harminc évben alakultak ki.
A 61. Közgazdász-vándorgyűlés szeptember 22-i beszélgetésének címe „Az autóipar jövője, magyar esélyek” volt. A szekciót Galambos Tamás, az MKT Nemzetközi Gazdaság Szakosztályának elnöke vezette, a résztvevők többek között Lepsényi István, a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség elnökének előadására reflektáltak, illetve annak mentén vitatták meg a felmerülő kérdéseket.
A kerekasztal-beszélgetésen Kilián Csaba, a Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) ügyvezető főtitkára, Urbán László, a Magyar Suzuki Zrt. igazgatósági tanácsadója, Pomázi Gyula a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának volt elnöke és Tóth-Báló Tamás, az Emobility Solutions Kft. stratégiai vezetője vettek részt.
A bemutatkozások után a felek egyetértettek abban, hogy egyáltalán nem eldöntött kérdés, hogy az akkumulátoros elektromos vagy a hidrogénes, esetleg más technológia lesz a befutó a jövő mobilitásában. Kilián Csaba kiemelte, hogy az akkumulátor technológiák vonatkozásában is számos alternatív megoldás versenyez egymással. Az akkugyártást illetően kérdés, hogy a jövőben mekkora szerepe lehet Magyarországnak és a magyar beszállítóknak az igazán nagyok mellett akár az alkatrész gyártás vagy a fejlesztések területén. Urbán László megjegyezte, hogy egy dolog az európai piacon az elektromos átállás, de a Suzuki például 123 országba szállít autókat, ezek zömében 2035 után is lehet majd belső égésű motorral szerelt autókat forgalmazni, ezért az ilyen erőforrások fejlesztését is fontosnak tartja a cég.
Már nem az olcsó munkaerő a legfőbb vonzerőnk
Urbán László saját forrásaira hivatkozva elmondta, hogy az Audi Győrbe településekor a cég egyik szempontja az olcsó munkaerő volt: akkoriban a pár éve megszűnt NDK területén található Magdeburgban is hétszeres bérköltséggel számoltak. A Mercedes-Benz kecskeméti beruházásakor már kisebb volt ez a különbség, míg a BMW debreceni gyáránál a munkaerő költsége egy volt a sok szempont közül.
Kilián Csaba beszámolt a Mercedes-Benz magyarországi döntéselőkészítő tárgyalásairól és a befektetési ügynökség ezirányú szerepéről és sikeréről, valamint kiemelte, hogy azóta Kecskemét és környéke elképesztő fejlődésen ment át – hasonlót vár Debrecenben is.
A BMW gyár indulásával Magyarországon összességében akár 700 ezer darab autó kerülhet legyártásra évente az itt lévő OEM-ek révén, új lehetőségeket biztosítva a beszállítók számára is.A beszélgetés minden tagja egyetértett abban, hogy a kutatás-fejlesztésben az ázsiai cégek már több területen lehagyták az európaiakat, ez új kihívást jelent a magyar cégek számára is. Szintén fontos feladat lenne a beszállítók számára a diverzifikáció, az innovációs készség javítása az ipar4.0. megoldások bevezetése a termelékenység növelése érdekében.
Ez utóbbival kapcsolatosan Kilián Csaba kiemelte, hogy mintegy 700 beszállító és OEM van jelen a magyar járműiparban, a magyar beszállítók az elmúlt 3 évtizedben technológiailag és hozzáadott értékben is jelentős fejlődésen mentek át. Ma már több tízezer mérnök dolgozik K+F területen az egyes cégeknél, a magyar mérnökök számos nemzetközi innovációhoz járultak hozzá.
A teljes beszélgetés anyaga az alábbi videóban visszanézhető.