A járműipar és a hozzá kapcsolódó iparágak számos fontos szereplőjének részvételével, a legfontosabb trendek és kihívások megvitatásával, valamint rengeteg tanulságos előadással zajlott le az autopro.hu és a MAGE közös konferenciája a Bálnában a Techtogether 2022 keretében.
Az autopro.hu és a MAGE október 18-ai közös konferenciájának délutáni részét – egyben a harmadik szekciót, Pap Sándor, a HUMDA Zrt. Zöld Mobilitási igazgatója nyitotta meg a Zöld Busz Programról szóló előadásával. A prezentáció elején Pap Sándor felhívta rá a figyelmet, hogy az elektromobilitás már a kezdetektől fogva a budapesti tömegközlekedés része, hiszen az egyik első fővárosi busz elektromos hajtású volt – és főleg a töltésére panaszkodtak a kortársak.
Egy nagyobb ugrással a mai helyzetre áttérve: a tervek szerint 2030-ig a buszközlekedés 53 százalékát á, amit kell állítani alternatív hajtásúra – jellemzően elektromos buszra, de a hidrogénes hajtással is aktívan foglalkozik a kormányzat. A terv főbb kihívásai közé tartozik a járművek ára még nem versenyképes a dízelbuszokéval. Emellett a töltési infrastruktúra is hiányos, sőt, a hidrogénnél még lényegében nincs is.
Pap Sándor szerint a Zöld Busz Program (ZBP) előnye, hogy megújul a magyar járműpark, kevesebb negatív externáliával rendelkeznek majd a buszok, és az üzemeltetésük is költséghatékonyabb lesz. A korábbi teszteket összegezve elmondta, hogy nem kell köpenyt viselni ahhoz, hogy valaki szuperhős legyen, ez a HUMDA Zrt. és a ZBP esetében annyit tesz, hogy „buszokkal segítenek a Föld megmentésében.”
Megoldások az energiaválságra
Következő előadóként Pazsiczky Tamás, a Deloitte energetikai tanácsadás igazgatója beszélt az energiaválságról, és annak megoldási lehetőségeiről. A válság okaként elsősorban a háborút és a geopolitikai helyzetet nevezte meg, a kihívásra pedig véleménye szerint a megújuló energia lehet válasz. A napenergiáról szólva elmondta, hogy ennek a megoldásnak hátránya az időjárásnak való kitettség, önmagában nem tudja fedezni a teljes igényt, ellenben jól kalkulálható és nincs rendszerhasználati díja.
Megoldás lehet az energiaközösség vagy az is, ahogyan a cégek beszerzik az áramot a szolgáltatótól külön módokon. Ami viszont tényleg komolyabb válasz a kihívásra, az a geotermikus energia használata, ám ez nem a villanyáram, hanem a földgáz kiváltására lehet jó.
Előnye, hogy nem időjárásfüggő, de nehéz engedélyeztetni egy ilyen rendszert. Magyarország adottságai miatt érdemes lehet a geotermikus energiát használni a nagyvállalatoknak, ahogyan a BMW is tervezi az épülő gyára esetében, és ahogyan az Audi is teszi Győrben.
Varga Gábor, DANA Hungary Kft. Off-Highway gyáregységének mérnökségi vezetője kiemelte, hogy a járműipari vevők elvárják a fenntarthatóságot, de az energiahatékonyság az árak elszabadulása miatt egyébként is kiemelten fontos. A cégnél különös figyelmet fordítanak az energiafogyasztásra, erre több példát is hozott.
Fazekas Attila, az SK On Hungary Kft. Elektróda üzemvezetője betekintést adott az akkumulátorgyártásba, kiemelve, hogy az SK On is nagy energiaigénnyel rendelkezik, ezért dolgoznak is az energiahatékonysági megoldásokon, részben a saját termékeiket is bevonva. Elmondta, hogy a koreai cég tasak formátumú akkumulátorokkal dolgozik, a gyártási folyamatok egy anód és egy katód részre vannak osztva, az alapanyagok pedig por formájában érkeznek a céghez.
Kiderült az is, hogy akkumulátorok számára a 20-80 százalékos töltöttségi sáv a legjobb, az új fejlesztésekkel az autók is jelezhetik a felhasználóknak, mikor tegyék fel tölteni azt.
A harmadik szekció is kerekasztal-beszélgetéssel ért véget, a téma természetesen az energiahatékonyság volt. Elsőként Dedéné Novotni Anna, HAJDU Autotechnika Zrt. vezérigazgatója ecsetelte a nem túl rózsás helyzetet. A vállalatot nehezen érinti az energiaválság, amire próbálnak házon belül megoldást találni, de részben a vevőkre kénytelenek hárítani a költségeket, míg az autóipari vevőkkel tárgyalnak az áremelésről. A vezérigazgató szerint muszáj árat emelniük ebben a szegmensben is, annyira elszálltak a cég költségei.
A Hajdu Autotechnikánál hisznek a megújuló energiában, és Dedéné Novotni Anna szerint mindenki talál energiahatékonyságot növelő lehetőséget a saját háza táján.
Tymcsuk Tamás, a Le Belier Magyarország Zrt. ellátási lánc vezetője is úgy vélekedett, hogy el kell fogadni, hogy a beszállítók költségei is nőnek, aki ezt nem teszi meg, az a saját megélhetését is tönkreteszi.
Bálind János, a Bálind Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy az energiaár emelkedése drasztikus, 650-700 százalékos emelkedés tapasztalható a villanyáramnál, a földgáz ára valamivel kevésbé szállt el. Ha ezt egy az egyben a termék árába építenék, az 50-200 százalékos áremelkedést jelentene, ezt nem lehet megtenni, mert nem megfizethető, vagy túl nagy inflációt okozna.
Zentai Zsolt, az Audi Hungaria Zrt. épülettechnika és infrastruktúra tervezés vezetője elmondta, hogy a vállalat már 7 éve geotermikus energiát használ, aminek sok előnye van, ám ettől még a villamosenergia árának elszállását ők is megérzik.
Gergen Péter, a Bosch Budapesti Fejlesztési Központjának elektromobilitás fejlesztés igazgatója szerint a cégnél az innovációban hisznek, ami ebben az esetben energiahatékony termékeket és eljárásokat jelent. A Bosch-t főleg az elektromosáram ára érinti, a gáz nem annyira, de az ellátási láncok gondjai még több fejtörést okoz. Gergen Péter egy már-már költői kérdést is feltett a beszélgetésen: miért kell válság ahhoz az emberiségnek, hogy valamit tegyen a környezetért?
Kihívások a munkaerőpiacon
Nógrádi József, a Trenkwalder Recruitment kereskedelmi és marketing igazgatójának előadása nyitotta meg a konferencia negyedik blokkját. A szakember szerint komoly kihívások jelentkeztek a munkaerőpiacon 2022-ben: ilyen a munkaerőhiány, a forint árfolyamingadozása, az alapanyaghiány és az infláció is. Ennek ellenére a munkavállalók száma eddig nőtt, ám jövőre már visszaesés várható.
Jelenleg 98 ezer körülre becsülhet az üres álláshelyek száma Magyarországon, zöme a gyártásban és termelésben található, de államigazgatásban is vannak betöltetlen állások. A Trenkwalder felmérése szerint a munkavállalók 47 százalék nem mer váltani, fél attól, hogy két szél között a földre esik. Ugyanakkor nem könnyíti meg a munkáltatók dolgát, hogy sokan az utolsó pillanatban gondolják meg magukat, akár azért, mert a korábbi munkahelyükön kapnak jobb ajánlatot.
Varga Zsófia, a profession.hu fejvadász divíziójának műszaki és IT keresésekért felelős vezetőjének előadása a portál rövid bemutatása után azzal a megállapítással kezdődött, hogy a magyar gazdaság, és így a munkaerőpiac nagyon Budapest fókuszú, ez az álláskeresésekben is megmutatkozik. Mint fogalmazott, a gyártószektor a magyar gazdaság és a GDP legmarkánsabb szereplője.
Általános tapasztalat, hogy messze van egymástól az, amit a munkáltató elvár és ami a munkaerőpiacon tapasztalható. A profession.hu-n a hirdetések száma nő, ezzel együtt az autóipari hirdetések száma stagnál.
Mesics Olívia, az Opel Szentgotthárd Kft. gyárigazgatója és ügyvezető igazgatója a munkaerőpiaci elvárások átalakulásáról, ezen belül is az úgynevezett power sklilek előtérbe kerüléséről beszélt. Egy korábbi felosztás szerint szakmai vagy hard készségekről és puha vagy soft skillekről beszélhetünk. Előbbiek folyamatosan változnak, hamar elévülnek, utóbbiak nehezen szerezhetőek meg, sokszor a személyiségben rejlenek. Az utóbbi időszakban power skills-nek kezdték el nevezni ezt a kategóriát.
Az IBM felmérése szerint 2016-ban a munkaerőpiacon a legfontosabb szempont a műszaki készségek és a digitális tudás voltak, 2018-ban azonban már a rugalmasság, agilitás, időmenedzsment és a csapatmunka, azaz tipikusan power skillek.
Még beszédesebb, hogy a LinkedIn felmérése szerint a TOP 10 legfontosabb készségek között kilenc power skill található.
Seres Tamás, a Hays Hungary Kft. mérnöki és gyártási részlegének osztályvezetője előadásában kitért rá, hogy a kihívások közé tartozik például az infláció beépülése a bérigényekbe, a kevés jelölt, vagy az alacsony utazási hajandóság. E tényezők miatt a toborzási projektek elnyúltak, nehéz megmondani, mikor tudnak betölteni egy nyitott pozíciót.
Bukovácz Kristóf, HUMDA Lab Nonprofit Kft. senior projektmanagere a STEM tantárgyak népszerűsítéséről beszélt, ami szerinte hazánkban kicsit mostoha terület, ezt a mozaikszót is kevesen ismerik. Felhívta rá a figyelmet, hogy a STEM-skillekkel magasabb fizetést lehet elérni.
A konferencia egy HR-kerekasztallal ért véget. Ezen a fő táma a külföldi munkaerő hazai alkalmazása volt. Bányai Tibor, a Bányai & Partners Consulting Kft. ügyvezető igazgatója szerint a hatékony munkaerő megtartása a legfontosabb, a bérek értékét meg kell őrizni. Ugyanakkor csökken a népesség, ezt érzik a cégek is, ezért szükség van külföldi munkaerőre, a kérdés, honnan? Az ő tapasztalatai szerint India egy jó forrás lehet.
Király Brigitta a Duvenbeck HR managere elárulta, hogy négy-öt éve a vállalat még válogathatott a jelöltek között, ma már ők mennek a jelöltek után keresni. Harmadik országból csak nemrég kezdtek el felvenni embereket, de ők is India mellett döntöttek. Ettől stabilitást várnak, mert egyébként nagyon nagy a fluktuáció a cégnél. A vállalatnál bejött az indiai munkaerő alkalmazása, a munkához való hozzáállásban értek el komoly pozitívumokat.
Dienes Kata, a Le Belier Magyarország Zrt. HR managere szerint kulcsfontosságú az alkalmazkodás, az innováció és a kreativitás. A cég 2016 óta foglalkoztat külföldieket, elsősorban ukránokat
Seres Tamás megerősítette a többiek tapasztalatát, miszerint a bér kulcskérdés a gyártásban, most ez az elsődleges szempont, és mindig ott volt és lesz az első háromban. Ami esetleg megelőzheti, az a stabilitás, ebben bízhatnak munkáltatók.