Október 18-án rengeteg tanulsággal és értékes információk megosztásával zajlott le az autopro.hu és a MAGE közös konferenciája. A Techtogether 2022-t, és egyben az autopro.hu és a MAGE közös konferenciáját hivatalosan dr. Kutnyánszky Zsolt Krisztián, a Technológiai és Ipari Minisztérium Iparért és munkaerőpiacért felelős államtitkára nyitotta meg október 18-án Kutnyánszky Zsolt Krisztián az ipari termelést alapvetően befolyásoló trendekről és a technológiai megatrendekről beszélt röviden, kiemelve, hogy az autopro.hu és a MAGE közös konferenciáján nagyon izgalmas kérdések fognak felmerülni ezekkel a témákkal kapcsolatban.
Az előadásokra és a kerekasztal-beszélgetésekre négy blokkban került sor. Délelőtt elsőként a járműipari trendek kerültek terítékre Járműipari fejlesztések hazánkban és a nagyvilágban címmel. Ebben a szekcióban többek között és a fenti szereplők mellett dr. Urbán László, a Magyar Suzuki vezérigazgató-helyettese és Keszte Róbert, a Continental Automotive Hungary Kft. ügyvezető igazgatója tartottak előadást.
A kávészünetet követően kezdődött az Innovációk a gyártásban című blokk négy előadással és egy kerekasztal-beszélgetéssel, fókuszban a digitalizáció, a 3D nyomtatás és a robotika témáival.
Az ebédszünet után, a Hajtásfejlesztési és gyártási válaszok az elszabaduló energiaárakra című szekció következett szintén négy előadással és egy kerekasztal-beszélgetéssel, olyan témákkal, mint a hidrogén alkalmazása a közlekedésben, az akkumulátorgyártás, vagy a vállalatok konkrét válaszai az energiaárak elszabadulására.
Az utolsó kávészünet után a Járműipari HR kihívások és lehetséges válaszok című blokk zárta a napot öt előadással és egy kerekasztallal, fókuszban a munkaerőt és a HR-t érintő kérdésekkel.
Reggel Dr. Kutnyánszky Zsolt Krisztián megnyitó beszédét követően a Járműipari fejlesztések hazánkban és a nagyvilágban címre hallgató blokk vette kezdetét dr. Urbán László, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettesének előadásával, aki az ESG szemléletről beszélt. Mint fogalmazott, ez a szemléletmód csak az utóbbi évtizedekben vált fontossá. Kiemelte, hogy nem szabad az úgynevezett „green washing” gyakorlatába átesni, vagyis nemcsak szavakban, hanem intézkedésekben is követni kell a fenntarthatóság követelményeit.
dr. Urbán László, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese | Fotó: Pörge Béla
Felhívta rá a figyelmet, hogy 2022-től fenntarthatósági jelentést is elvár az EU a nagyvállalatoktól, ez mintegy 500 hazánkban is aktív céget érint. Az uniós hatóságok akár auditokkal is ellenőrizhetik a fenntarthatósági szempontokat. Urbán László kiemelte, hogy a Magyar Suzuki Zrt.-nél az összes ESG elv mentén, egységesen kezelik a kérdést a gyártásban és a terméknél is, illetve a köztes folyamatokban egyaránt.
Automatizáció a járműgyártásban
Les Zoltán, az Audi Hungaria Zrt. Járműgyártásért felelős Igazgatósági tagja | Fotó: Pörge Béla
Következő előadóként Les Zoltán beszélt, aki rögtön egy szemléletes példával nyitotta előadását: a járműipar óriási átalakulására egy 1900-as évek eleji példát hozott fel két New York-i képpel: 1900-ban egy autó látható a zsúfolt képen, a többi jármű lovaskocsi, 1913-ban éppen fordított volt az arány. Az elmúlt évtizedben hasonló változás ment végbe az okostelefonok piacán, ma a járműiparban többek között a szoftverek aspektusában zajlik hasonló átalakulás: 2010 és 2022 között tízszeresére nőtt a járműszoftverek kódsora (10 millióról 100 millióra) – mondta Les Zoltán.
Az előadásból természetesen nem maradhatott ki az Ipar 4.0 sem, erre gyakorlati példákat is hozott az Audi Hungaria Zrt. Járműgyártásért felelős Igazgatósági tagja. Az Ipar 4.0 az autógyárak szemszögéből összekapcsolt termelést jelent innovatív gyártástechnológiákkal, digitális és automatizált technológiák alkalmazásával, fenntartható módon.
Az egyik legfontosabb gyakorlati példa a digitális folyamattervezés, aminek köszönhetően fizikai prototípus nélkül tervezik meg az új termékelemeket. Szintén fontos példa az Audinál a digitális iker, amit rendszeresen használnak a cégnél például a szerszámgyárban, karosszériaelemek gyártásánál, ahol a sok újdonság miatt elengedhetetlen a digitális iker használata. Ezen a két területen a digitalizáció legnagyobb előnye a gyorsaság és a kényelem.
Az automatizáció lényege a vállalatnál, hogy segítséget nyújt a dolgozóknak, de emellett fontos szempont a gazdaságosság is, ami komoly kihívás.
Okos megoldásokkal a biztonságért
Keszte Róbert, a Continental Automotive Hungary Kft. ügyvezető igazgatója volt a következő előadó, aki a vezetői asszisztensi rendszerekről és az önvezetésről beszélt. Kiemelte, hogy a biztonság növelése a legfőbb motivációja a fejlesztéseknek, a Continental és más cégek így szeretnék a nullára redukálni a halálos közúti balesetek számát. Emellett persze a kényelem és a fenntarthatóság is komoly előnye az autonóm megoldásoknak.
Mint fogalmazott, ma már előírás, hogy legyenek az új autókban olyan vezetést támogató rendszerek, mint az automatizált vészfék, a sávtartó- vagy távolságtartó-asszisztens, és más hasonló fejlesztések, amiknek az integrációja hozza majd el az autonóm vezetést.
Az önvezetés során digitalizált információkra van szükség, ehhez kellenek a különböző szenzorok. Ha ezek segítségével megvan a környezetről alkotott pontos kép, akkor az algoritmusok segítségével megtervezik a manővereket, amiket az aktuátorok elvégeznek.
Mindez szoftveres környezetben megy végbe, ám a szoftverek terjedelme elérte azt a szintet, ami már nem kezelhető, és egyébként sem lehet technikailag minden szcenáriót letesztelni – mondta Keszte Róbert. Itt jön képbe a mesterséges intelligencia, vagyis az adatalapú funkciófejlesztés, aminek lényege, hogy minél több képet kell gyűjteni (vagyis minél több tesztkilométert kell megtenni), mert a befektetett adatmennyiségtől függ a minőség.
A hibakeresést olyan képekkel végzik, amiket a tanítás közben nem használtak. A mesterséges intelligenciának ezeket is fel kell ismernie – ha nem, még több kép kell a tanításhoz. Erre a tanulási folyamatra az algoritmusalapú fejlesztés nem képes.
Az első blokk utolsó előadójaként Frank Pétert, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. Kutatás-fejlesztési igazgatóját hallhatta a közönség. Frank Péter leszögezte, hogy az áruszállítás oroszlánrésze közúton zajlik Európában (bár jelentős a vasút aránya is), emiatt az előadásában is a gumikerekű járművekre összpontosított.
A teherautók árurögzítéséről elmondta, hogy óvatosan kell kanyarodni a magas súlypont miatt a borulásveszély miatt. Erre kínál megoldást a Knorr-Bremse budapesti kutatás-fejlesztési központjában kifejlesztett stabilizátor, ami ma már a teherautók 90 százalékában ott van.
Egy másik fontos fejlesztési irány a fékkel kapcsolatos: a sofőrök túlterheltek, ráfutásos balesetek kamionnal nagyon komoly veszélyt jelentenek, ezt egy 2006-os videóval szemléltette Frank Péter, amikor egy figyelmetlen kamionos letarolta az álló sort egy horvát alagútban. A vezetési idő szabályozása és a sofőrök fáradtságában rejlő kockázatok miatt az autonóm vezetésnek óriási piaca van a haszongépjárművek piacán.
Egy nyergesvontató esetében akár 12 kerék fékezését kell szabályoznia az automata fékasszisztensnek úgy, hogy meg is álljon a jármű, de ne is csússzon ki a kerekek blokkolása miatt. Ezt sok rendszer együttműködése (szenzorok, algoritmusok) együtt képesek megoldani. A teherautók fékrendszereinek tervezésekor több specialitásra is ügyelnie kell a fejlesztőknek, ilyen a fülke mozgása, a több járműtag, a nagy súly és a hosszúság.
Innovációk a gyártásban
A második szekció fókuszában az innováció állt, ezt a blokkot a digitalizáció témájával Rehák Bálint, a Bosch Rexroth digitalizációs vezetője kezdte azzal a felütéssel, hogy a digitalizáció választ ad a jelenkor kihívásaira, terjedését azonban tévhitek is nehezítik. Ezek közül az egyik leggyakoribb, hogy barnamezős beruházással nem, csak zöld mezőssel lehet okosgyárakat létrehozni. Ez pont azt a nagy előnyt veszi el, hogy kis lépésekkel haladva is óriásit nyerjenek a hatékonyság terén.
Rehák Bálint szerint sokszor hiányoznak az első alapozó lépések a digitalizációs beruházásoknál, vagyis kihagyják a saját folyamatok alapos felmérését, így nem sikerül rendszerszinten gondolkozni, a szigetszerű digitalizáció pedig nem feltétlenül térül meg. A digitalizáció helyes használatával elérhető 5-10 százalékkal magasabb produktivitás, az üzemeltetési költségek 25 százalékkal csökkenthetők, a gép rendelkezésre állása pedig 15 százalékkal javulhat. Egy ilyen beruházás megtérülés általában két évnél is kevesebb.
Kovács Lajos, az S&T értékesítési vezetője az innovációk típusairól beszélt Medve a járműiparban – súlyos okok a digitalizációra című előadásában. Clayton Christensen nyomán beszélhetünk diszruptív (áttörő) innovációról, erre az okostelefonok piacán az Apple, az autóiparban a Tesla jelent példát.
Az előadás során szó esett a járműpiac átalakulásáról, így az elektromos autók növekvő arányáról, a fuvarmegosztásról, vagy éppen Kína egyre nagyobb szerepéről is. Kovács Lajos kiemelte, hogy egy nemzetközi felmérés szerint a gyártókat és a beszállítókat eltérően érintették a 2021-es változások: a gyártók kisebb volumennel nagyobb bevételt értek el, közben a beszállítók 42 százalékban veszélyben érzik magukat, és csak 24 százalékuk tartja stabilnak a helyzetét.
Az előadás címe az előremenekülést szimbolizálja, és egy székely viccre utal, miszerint nem a medvénél kell gyorsabban futni, hanem annál, aki a leglassabban menekül előle.
Következő előadóként Bogár Judit, a Kvint-R Kft. 3D technológiai divízióvezetője beszélt az additív gyártás előnyeiről. Mint fogalmazott, a 3D nyomtatás sokszor versenyképes a fröccsöntéssel szemben, egyes aspektusokban jobb, másban egyértelműen a fröccsöntés az előnyös, azaz a két technológiának együtt van helye az iparban. Előkerültek az additív gyártást alkalmazó legnagyobb iparágak is, mint például a repülőgép- és az autógyártás, a fogyasztói és egyedi termékek, az energiaszektor és a sportszergyártás.
A szekció utolsó előadójaként Sárkány László, a 4iG senior tanácsadója a kiberbiztonságról tartott előadást. Egy idézettel szemléltette a helyzetet: „a csap csepeg, az adat szivárog.” Sárkány László szerint kiberháború zajlik, amiben már nincs tabuüzletág, mindenkit támadnak a hackerek. Ez ellen védekezni kell, ebben a 4iG is segíthet.
Az ebédszünet előtt még egy kerekasztal-beszélgetésre került sor Babics Lajos, a Jankovits Engineering Kft. műszaki igazgatójának moderálásával Hoffer Zoltán, a 4iG Ipar 4.0 senior tanácsadója, Kozma László, a Bridgestone Tatabánya Kft. Smart factory managere, Nagy Gábor, Simon Plastics Kft. termelési vezetője és Rigó Zoltán, a Sheldon Industries Zrt. SUA Managere részvételével.
A beszélgetés témája az automatizálás volt, a felek a számukra legfontosabb előnyöket emelték ki. Kozma László az áttekinthetőséget említette, valamint az adatgyűjtést, amivel fel tudnak készülni a problémákra.
Nagy Gábor a fröccsöntőgépeket említette, amiből több tucattal rendelkezik a cég, ma már mindegyiken található háromtengelyes robot, de más módokon is sokat segít a gyártásban a digitalizáció. Erre jó példa, hogy ő applikáció segítségével követi a gépek állapotát, akár otthonról is.
Hoffer Zoltán az adatgyűjtés létfontosságát és a nyomon követhetőséget, valamint a prediktív karbantartást tartotta a legfontosabb előnynek.
Rigó Zoltán úgy fogalmazott, hogy nyugalomra és biztonságra vágyunk, ezt kell nyújtania az automatizációnak is, ehhez a döntéshozóknak megfelelő alternatívákat kell kínálniuk.