A Portfolio és a Magyar Gépjárműipari Egyesület 7. közös szakmai konferenciájának célja idén is az volt, hogy hazai és régiós piaci szereplők, szakértők segítségével átfogó képet adjon a legfontosabb globális trendekről, kihívásokról és megoldásokról. Az Aquaworld Resort Budapest konferencia szállodában április 10-én megrendezett eseményen az előadók több mint a fele MAGE tagvállalati körből érkezett.
Vezetői kerekasztal – Globális megtorpanás az autóiparban
A Járműipar 2019 Konferencia keretében a hagyományoknak megfelelően sor került a vezetői kerekasztal beszélgetésre is, amelyben a hazai járműipar meghatározó szereplői versenyképességről és fejlesztési irányokról osztották meg véleményüket. A kerekasztal résztvevői Fonyódi Levente, ügyvezető igazgató, Valeo Auto-Electric Magyarország Kft.; Győri Imre, ügyvezető igazgató, Magyarmet Finomöntöde Kft.; Körtvélyessy Géza, adminisztratív ügyvezető igazgató, Kirchhoff Hungária Kft.; Nagy Mihály, országkoordinátor, Continental Csoport Magyarország; Simon István, tulajdonos, SIMON Műanyag feldolgozó; és Szabo Eva, a GEDIA Hungary Kft. ügyvezető igazgatója voltak. Az esemény moderátora a MAGE egyesület ügyvezető főtitkára Kilián Csaba volt.
Szabo Eva elmondta, hogy a magyar járműiparban az elmúlt évekbe tapasztalható bérrobbanás sok szereplőt hozott nehéz helyzetbe, a nagymértékű béremelések ugyanis duplán ütnek majd vissza. A megtermelt eredményből sokkal kevesebbet tudnak majd fejlesztésekre, innovációra költeni. A helyzetet súlyosbítja, hogy a Magyarországon tapasztalható munkaerőhiány miatt lépéskényszerben vannak, béremelések nélkül ugyanis elmennek a dolgozóik. Körtvélyessy Géza is élesen fogalmazott, miszerint jelen pillanatban földön fekvő ember az autoipar, az emissziós szigorítás és a WLTP felkészületlenül ért sok szereplőt. Ennek hatására pedig több gyártó modelljének bemutatója csúszik majd a jövőben. Körtvélyessy szerint komoly problémát jelent az is, hogy az Audi-sztrájk negatív hatással volt Magyarország országimázsára is. A munkavállalók által kiharcolt bérek miatt sokkal nagyobb versenyre fog kényszerülni Magyarország a jövőben a járműipari beruházásokért. Annak ellenére, hogy ugyan ilyen béremelések vannak Lengyel- és Csehországban mások a reakciók és megoldások mint itthon. A lengyel vállalatoknál kifejezett előrelépés figyelhető meg, ami intő jel, miszerint a lengyel társvállalatoknál komoly technológiai, pozícióbeli előretörés tapasztalható. Nagyon meglepte egy ilyen kontextusban a cafetériát megadóztató kormányzati döntés.
Simon István is azt nyilatkozta, hogy vidéken élet-halál harcot kell vívniuk a munkaerőért és azért, hogy biztosítsák az egyre nagyobb minőségi elvárásokat olyan árszinteken, amelyek gyakorlatilag rögzítettek. Hozzátette ez hatalmas kihívást jelent a vállalatuknak, szeretnének Tier1 irányába menni, sokat költenek fejlesztésre és a hatékonyság növelésére, de sokszor ez is kevés. A másik nagy probléma véleménye szerint, hogy más országok sokkal tőkeerősebb Tier2-es és Tier3-as cégeivel kell versenyezniük.
Győri Imre szerint a jelenlegi környezetben nem szabad öt éves stratégiai terveket készíteni. Azt mondta, érdekes jelenség most az öntödei ágazatban a szereplők egymáshoz fordulása. Ez valójában a technológiai szintek felosztásáról, koordinált specializálódásról szól és a versenyképesség megőrzését célozza a kölcsönös előnyök biztosítása mellett, ez is tudja növelni a versenyképességet.
Fonyódi Levente kijelentette, ha nem hiszünk magunkban, az önbeteljesítő jóslat, amiért az autóipari cégek vezetői lesznek a felelősek. Cégen belül is minden egyes befektetésért meg kell küzdeni. Nagy kérdés, hogy a fejlesztéseket meg tudjuk-e tartani Magyarországon. Az itt megtelepülő OEM-ek nagyon erős igényt fognak támasztani, ugyanakkor kiélezett a verseny a cégcsoporton belül is a gyártási helyekért.
Nagy Mihály rámutatott, hogy másképp érinti a globális megtorpanás az elektromos autók piacát. A Continental részt vesz a jövő mobilitásának a fejlesztésében, ily módon a jövőbeli piacokon is jelen lesznek számításaik szerint. Egy gyorsan változó környezetben a cégeknek is gyorsan kell reagálni és változni. Akkor tudja ezt egy cég megcsinálni, ha megfelelő vállalati kultúrát alakított ki, agilis, emberközpontú vezetők irányítják a vállalatot. Rövid távon pesszimista, de hosszú távon optimistán látja az iparág magyarországi kilátásait, ugyanis mint mondta, hisz a magyar emberekben. Számos helyen szerzett nemzetközi tapasztalatot, Magyarországon még mindig jó szürkeállomány van. A Continentalon belül is ezt tapasztalja, nagyon jó csapatok dolgoznak.
Körkérdés a kitörési lehetőségekről
A moderátor kitörési lehetőséget feltérképező körkérdésére a jelenlévők egyetértettek abban, hogy jelentős változásra van szükség. Az automatizálás kötelező, és fontos lesz a képzési rendszerünk jó irányba történő terelése is. Továbbá fontos olyan vállalatvezetési rendszerek kialakítása, amelyek kellően hatékonyak és segítségükkel gyorsan lehet majd reagálni a piaci változásokra. Szabo Éva szerint kultúraváltás a kulcstényező mindebben, azaz a „magunkban kell hinni” mentalitás.
Simon István rámutatott, hogy több forrást kéne biztosítani a gyakorlatorientált oktatásba, szakmunkásképzésbe. Nagy Mihály a piaci szereplők egyetemekkel, kutatóintézetekkel történő együttműködését emelte ki a változás fontos eszközeként. Körtvélyessy Géza leszögezte, hogy a munkaerőmegtartási projekt ne projekt legyen, hosszú távban kell gondolkodni. Sokféle eszköztár lehetséges, nagyon kis részt képvisel ebben a pénz. Győri Imre azt javasolta, hogy vissza kellene hívni a Nyugat-Európába költözött dolgozókat. Míg Fonyódi Levente megerősítette, hogy agilis és innovatív vállalatokká kell válni.