Aki nem tud megfelelni az ESG-nek, az kiesik a versenyből


Ki foglalkozzon az ESG-vel a vállalatnál? Hol tartanak most a magyar cégek a fenntarthatóság tekintetében? Ilyen, és ehhez hasonló izgalmas és vitaindító kérdésekkel foglalkozott az autopro.hu és a Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) közös szervezésű Hatékonyság: a fejlődés és fenntarthatóság záloga című konferenciájának harmadik szekciójának kerekasztal-beszélgetése a TECHTOGETHER+-on.

A Fenntarthatósági és ESG kihívások a gyártásban, üzemeltetésben címmel zajló kerekasztal-beszélgetés Dr. Szalay Rita, a PwC Magyarország vezető ESG szakértője moderálásával zajlott Dr. Hajnáczki Sándor, a Bridgestone Tatabánya Kft. EHS Managere, Nép Tamás, az ACPS Automotive Kft. ipari mérnökségi menedzsere, Simon András, a Siemens Zrt. ipari energiahatékonysági és fenntarthatósági szakértője, Sőregné Zelei Krisztina, az ACPS Automotive Kft. HSE menedzsere és Szege György, az MBH Bank ESG és fenntarthatósági vezetője részvételével.

Szalay Rita azzal indította a beszélgetést, hogy az ESG komoly terhet ró a vállalatokra, ahogy nyomást jelent a beszállítói lánc átvizsgálása is. Az ESG-vel a jogszabályalkotók célja a szemléletváltás – a vállalatok figyeljenek jobban a hulladékra, a károsanyag-kibocsátásra és az emberi tényezőkre. A kérdés, hogy lehet ezt megvalósítani a gazdasági szempontokra kifejezetten érzékeny területeken?

Szege György szerint az MBH Bank valamivel kedvezőbb helyzetben van a magyar átlaghoz képest, mert a hitel- és pénzintézetek már 2021 óta hasonló elvárásoknak felelnek meg az MNB akkor megfogalmazott zöld elvárásai miatt. Az MBH tehát három éve aktívan foglalkozik ezzel a témával, két éve fogadott el ESG-stratégiát.

Dr. Szalay Rita, a PwC Magyarország vezető ESG szakértője és Szege György, az MBH Bank ESG és fenntarthatósági vezetője

Simon András úgy vélte, hogy a Siemens szintén jól áll az ESG-vel kapcsolatos teendőket illetően, hiszen az anyavállalat már évtizedek óta ad ki fenntarthatósági jelentéseket. Ettől függetlenül feladatok mindig akadnak a területen, a magyar ESG-szabályozás is adott új feladatokat a cégnek. A Siemens hazai vállalata már rendelkezik külön fenntarthatósági csapattal.

Hajnáczki Sándor hasonló helyzetről számolt be: a Bridgestone nemrégiben állított fel magyar fenntarthatósági csapatot, a cég most felkészülőben van a hazai ESG szabályokra – eddig az anyavállalat szabta meg az irányvonalat ezen a téren. Kihívások természetesen adódnak még, de szerinte ezektől nem kell megijedni. Hajnáczki Sándor a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta.

Dr. Hajnáczki Sándor, a Bridgestone Tatabánya Kft. EHS Managere

Sőregné Zelei Krisztina elmondta, hogy az ACPS német anyavállalata már évek óta foglalkozik fenntarthatósággal, a cégcsoportnak van központi csapata ezen a területen, amiben szakembereket foglalkoztatnak. Minden egyes telephelyen van fenntarthatósági megbízott, valamint azon belül minden területen van egy fenntarthatósági kapcsolattartó. Az ACPS 2025-ös célkitűzéseihez hozzátartoznak a fenntarthatósági célok is, de nehézséget okoz ezeket összehangolni a vevői elvárásokkal.

Ki foglalkozzon a fenntarthatósággal?

Nép Tamás meglátása szerint az elmúlt években komoly fejlődésen ment át az összes cég a mérnökségek és az EHS, fenntarthatóság viszonyának tekintetében. Magyarország ugyan még nem tart azon a szinten, hogy tökéletes legyen a szimbiózis akár a munkavédelem, akár a fenntarthatóság területén, de a közeledés és az új szabályozás is fontos.

Szalay Rita felhívta rá a figyelmet, hogy a korábbi fenntarthatósági jelentésről szóló kötelezettség a számviteli törvénybe került be, ezzel az anyavállalatok foglalkoznak általában, viszont az ESG-re vonatkozó szabályozások a lokális beszállítói lánc kontrollját érintik, ezért ezzel a magyar cégeknek is foglalkoznia kell, hiába külföldi multik leányvállalatai.

Simon András és Hajnaczki Sándor egyaránt arról számoltak be, hogy az anyavállalat felől érkezik az ESG-struktúra, amit kicsit saját képére szab a magyar vállalat. Sok helyen tanácstalanságot tapasztalnak azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán melyik üzletág foglalkozzon az ESG-vel.

Sőregné Zelei Krisztina megosztotta a hallgatósággal, hogy az ACPS-nél külön oktatási program indult a menedzsmentet érintően. A cégnek a beruházásoknál is figyelembe kell vennie az ESG-szempontokat a puszta megtérülés mellett. Az ACPS-nél egyelőre anyavállalati szinten zajlik az ESG-vel kapcsolatos jelentések összeállítása.

Sőregné Zelei Krisztina, az ACPS Automotive Kft. HSE vezetője és Nép Tamás, az ACPS Automotive Kft. ipari mérnökségi vezetője

Új kockázatok

Szege György arról számolt be, hogy az ESG a banki kockázatoknál is megjelenik, átalakítja ezt a területet. Az agrárfinanszírozásban például komoly szempont az elsivatagosodás veszélye a hitelelbírálásnál. Szalay Rita ehhez hozzátette, hogy az ESG a pénzügyi kockázatokból nőtt ki, befektetők kezdtek el más szempontokkal is foglalkozni a gazdasági tényezőkön túl.

Simon András szerint az ESG versenyhelyzetet teremt, aki nem tud ezen szempontoknak megfelelni, vagy éppen nem tudja a karbonlábnyomát követni, mérni, az kiesik a körből.

Simon András, a Siemens Zrt. ipari energiahatékonysági és fenntarthatósági szakértője

A beszélgetés zárásakor az összes fél egyetértett abban, hogy időt igényel a folyamatok összehangolása, a jogszabályoknak és az előírásoknak való megfelelés, valamint az adatszolgáltatás kivitelezése is.