Matthias Zinkkel, a Schaeffler Autóipari divíziójának vezérigazgatójával készített interjút az Autopro az új üzem szerepéről és a divízió alternatív hajtásokkal kapcsolatos stratégiájáról.
A Schaeffler nemrég megnyitott, elektromos motorok alkatrészeit gyártó második szombathelyi üzemének termékeit hidrogénhajtású járművekbe is beépíthetik. Később akár dedikáltan hidrogénes hajtáshoz tervezett komponensek is készülhetnek az egységben, aminek egy, a német ipari és autóipari beszállító fejlesztéseiben is aktívan részt vállaló K+F központ is a része. 2021 szeptember 17-én adták át a Schaeffler második szombathelyi telephelyét, ahol villanymotorok álló- és forgórészeit fogják gyártani, 2023-ra várhatóan évi 800 ezer darabos mennyiségben.
– Milyen szerepet fog betölteni az új szombathelyi üzem kutatás-fejlesztési központja a Schaeffler Autóipari divíziójának K+F tevékenységeiben?
– Először is fontosnak tartom kiemelni, hogy Szombathelyen már eddig is folytattunk K+F tevékenységet az első üzem kutatás-fejlesztési központjában. A fejlesztőközpontok feladata kezdetben a helyi gyártás támogatására korlátozódik általában, ami tesztek és minőségellenőrzési feladatok végzését jelenti. Az új központban azonban a támogatófeladatok mellett már a kezdetektől fognak ezeken túlmutató fejlesztési projektekkel is, azok részeként például elektromos motorok vagy e-tengelyek tesztelésével foglalkozni, így a szombathelyi egy magas kompetenciájú létesítményként fogja kiegészíteni a divízió bühli központját.
– Milyen tényezők szóltak amellett, hogy Szombathelyen építsék fel az új kutatás-fejlesztési központot?
– Az elsődleges ok, amiért Szombathely mellett döntöttünk az emberi tényező, a helyi lakosok magas képzettsége és motiváltsága. Szombathelyen nem csak azt tapasztaltuk, hogy a Schaeffler vonzó munkahelynek számít, de azt is, hogy az itt lakók magas fokú műszaki tudással rendelkeznek.
– A Schaeffler Csoport komoly növekedési potenciálként tekint a hidrogéntechnológiára. A közeljövőben a vállalat milyen hidrogénhajtási megoldásokat fog járművek részére fejleszteni, valamint piacra dobni?
– Biztosak vagyunk benne, hogy a hidrogénnek jövője van, nem csak az autókban, de az iparban is, ahol például acél- vagy cementgyárakat láthatnak majd el elektrolízissel nyert zöld hidrogénnel. A hidrogén még a személyautókban is szerephez fog jutni, bár annak ellenére, hogy a Hyundai és a Toyota már ma is kínál hidrogénhajtású autókat, úgy gondolom ebben a szegmensben várnunk kell még húsz évet a technológia elterjedésére.
Járművek számára a Schaeffler már jelenleg is fejleszt hidrogéntechnológiákat, amik iránt japán és koreai autógyártók is érdeklődnek – nekik prototípusokat is szállítottunk már. Úgy gondolom a hidrogénhajtás ideális felhasználási területét azonban a nehéz tehergépjárművek képezik, és az Autóipari divízió már azok gyártóival is kapcsolatban áll. Az Ipari területünk jelenleg az elektrolízis technológiájára fókuszál, a kettő divízió közti szinergiák jobb kihasználása céljából pedig a Schaeffler herzogenaurach-i fejlesztőközpontjában felállítottunk egy közös fejlesztő csapatot. Mindazonáltal, hogy öt év múlva pontosan milyen termékekkel fogunk előállni, még nehéz lenne megmondani. A bipoláris lemezek (az üzemanyagcellákban a hidrogén és az oxigén elemi cellába juttatásáról gondoskodnak – a Szerkesztő) biztosan, de talán egész hajtásláncok is köztük lesznek, az Ipari és Autóipari divízióinkkal pedig képesek vagyunk az előállítástól a felhasználásig lefedni az egész hidrogénértékláncot.
– Elképzelhető, hogy a jövőben a Schaeffler magyarországi üzemeiben is fogják hidrogénes hajtásrendszerek komponenseit gyártani?
– Egyáltalán nem tartom kizártnak. A technikai feltételek adottak az új szombathelyi üzemben, és valamikor talán bipoláris lemezek is fognak készülni ott. Mi több, a létesítmény termékeit már ma is beépíthetik hidrogénhajtású járművekbe, hiszen azok mindegyikében találunk elektromos motorokat.
– 2021 nyarán az Európai Bizottság egy olyan javaslatcsomaggal állt elő, ami 2035-től gyakorlatilag megtiltja a fosszilis üzemanyagot használó autók forgalmazását. Amennyiben a javaslatot megszavazzák, milyen módon fogja az befolyásolni az Autóipari divízió stratégiáját?
– A tervezet valójában már most is befolyásolja azt, viszont úgy gondolom már elvégeztük a szükséges előkészületeket. Részesei akarunk lenni az átmenetnek, és hibrid erőátvitel, e-motor, valamint teljesítményelektronika fejlesztésével is foglalkozunk, 2035-re pedig a most belső égésű hajtásokhoz alkatrészeket gyártó egységeinkben valószínűleg ezek az új termékek fognak készülni. Csak azért valószínűleg, mert ha jobban megnézzük, a Bizottság javaslata nem a belső égésű motor tiltását irányozza elő, hanem emissziómentességet, éppen ezért nem merném kijelenteni, hogy 2035-re eltűnik a belső égésű motor. A javaslat teret ad a szintetikus üzemanyagoknak, mi pedig nyitottak vagyunk a technológia iránt, így elképzelhető, hogy a következő évtized közepén még mindig fogunk belső égésű motorokhoz gyártani.
– Ez azt jelenti, hogy akár hidrogént használó belső égésű motorokhoz is gyárthat majd alkatrészeket a Schaeffler?
– Pontosan. Amennyiben fog igény mutatkozni rá, készek leszünk az általunk gyártott komponenseket akár a szintetikus üzemanyagokhoz, akár a hidrogénhajtáshoz igazítani. Vannak gyártók, melyek üzemanyagcellában használnák a hidrogént, míg mások belső égésű motorban, mi mindkettő megoldást támogatjuk.
Végh Martin, Autopro