A koronavírus-járvány okozta sokk után végbement a visszarendeződés a magyar járműiparban, az egyes szereplők között viszont különbségek tapasztalhatók abban a tekintetben, hogy sikerült-e elérniük a pandémia megjelenése előtti termelési szinteket, vagy sem. A járvány váratlan megjelenése egyértelműen rávilágított a beszállítói láncok gyenge pontjaira, a szigorú költségkontroll és az idő rövidsége viszont nem tette lehetővé azok sokak által várt rövidítését. Az Ipar 4.0 vívmányainak alkalmazása viszont még inkább előtérbe került, annál is inkább, mert a várakozások szerint a jövőben egyre fontosabb szerepet játszanak majd a magyarországi autóipari vállalatok versenyképességének megőrzésében. A jövő legnagyobb kihívása pedig a gyártás biztosítása lesz, ugyanis a globális chiphiány negatívan érinti az autóipari vállalatokat és ez várhatóan az előttünk álló években is fennmarad. Többek között ezek a megállapítások hangzottak el a Portfolio és a Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) közös szakmai konferenciáján. Szandányi Levente írása, Portfolio.hu.
Kedden megrendeztük a Járműipar 2021 konferenciánkat, amelynek keretében az elmúlt évek hagyományaihoz hűen sor került a Vezetői Kerekasztal beszélgetésre is. Ennek keretében a magyar autóipar meghatározó vezetői válaszoltak a feltett kérdésekre, mondhatták el véleményüket a koronavírus-járvány okozta helyzettel, a termelés várható felfutásával, a beszállítói láncokkal, az Ipar 4.0 vívmányaival, a zöld gyártással, a magyar autóipar versenyképességével és az előttünk álló időszak legnagyobb kihívásaival kapcsolatban.
A Vezetői Kerekasztal résztvevői:Moderátor:Kilián Csaba, ügyvezető főtitkár, Magyar Gépjárműipari EgyesületBeszélgetés résztvevői: Csanaki Jenő, termelési igazgató, Opel Szentgotthárd Kft.; Marc Eckstein, ügyvezető, thyssenkrupp Components Technology Hungary Kft.; Hajdárné Molnár Elvira, elnök vezérigazgató, PEMÜ Zrt.; Kis István, ügyvezető igazgató, Harman Becker Gépkocsirendszer Gyártó Kft.; Krisztián Róbert, operatív igazgató, Magyar Suzuki Zrt.; Macsotai Péter, ügyvezető igazgató, Federal Mogul Hungary Kft – TENNECO cégcsoport tagja; Weisz Szilvia, vezető, Felfutásirányítás, Audi Hungaria Zrt.
A világ járműgyártása az elmúlt években nagyon jelentős változásokon ment keresztül és számos kihívás előtt állunk. Hogyan látják a piaci helyzetet jelenleg globálisan, illetve ezek a változások milyen hatással vannak és lesznek a magyarországi termelésre?
Weisz Szilvia: 2020-ban összesen több mint 1,6 millió motor és 155 ezernél is több autó gördült le gyártósorainkról. Az Audi Hungaria a magas termelési volumennek köszönhetően stabil pénzügyi eredményekkel zárta a kihívásokkal teli 2020-as évet. A koronavírus-járvány ellenére is tovább folytattuk beruházásainkat. Az összberuházás értéke a vállalat alapítása óta meghaladja a 11,7 milliárd eurót, amellyel vállalatunk a magyar járműipar legnagyobb beruházója. Legújabb beruházásunkkal, a szerszámgyárunk bővítésével, tovább erősítjük versenyképességünket, hiszen a motorok és autók gyártása mellett a szerszámgyár világszínvonalú kisszériás karosszériagyártásával teljes Volkswagen Konszern számára kínálunk szolgáltatásokat.
Krisztián Róbert: Nem az autóipari megatrednek határozták meg a gyártási volumenünket 2020-ban, hanem a koronavírus-járvány. A pandémia a Magyar Suzukit különösen érintette, hiszen míg a világban átlagosan 20%-os visszaesés volt tapasztalható az értékesítésekben, addig a számunkra kiemelten fontos kis- és középszegmens áltagos volumencsökkenése 30 százalék környékén alakult. Mindez hatással volt a magyarországi termelésre is, amely jelentősen csökkent tavaly. Jó hír volt viszont, hogy a kihívások ellenére sikerült a márkának megtartania piacvezető szerepét Magyarországon az eladások tekintetében. El kell mondani azt is, hogy nem fogjuk tudni elérni még idén sem a 2019-es termelési szintet, jövőre viszont már úgy számolunk, hogy sikerül a koronavírus-járvány megjelenése előtti gyártási szinteket meghaladni.
A jövővel kapcsolatban elmondható, hogy a gyártás biztosítása lesz a legnagyobb kihívás, ugyanis a globális chiphiány negatívan érinti az autóipari vállalatok, így a Magyar Suzuki termelését is.
Csanaki Jenő: Az Opel Szentgotthárd nehéz időszakon van túl, amely konkrétan az Opel túlélését jelentette Szentgotthárdon. Szerencsére felfigyelt a PSA menedzsmentje arra, hogy Szentgotthárdon stabil gyártási kultúra alakult ki, amelynek köszönhetően végeredményben elnyertük egy új motorcsalád, az 1.2-es, háromhengeres turbómotorok gyártását.
Az új motor elnyerésével, a gyártásának felfuttatásával Szentgotthárd a napos oldalra került a cégcsoporton belül.
Menet közben elnyertünk két fontos projektet is, az egyik ennek a motornak a harmadik generációs változatának a bevezetése lesz, illetve egy 1.6-os benzinmotor gyártását is elnyertük, amelyek hosszú távon biztosíthatják a gyár jövőjét.
FONTOS UGYANAKKOR ARRÓL IS BESZÉLNÜNK, HOGY EGYELŐRE AZT LÁTJUK, HOGY AZ ELEKTROMOS AUTÓZÁS IRÁNYÁBA TÖRTÉNŐ ELMOZDULÁS A NYUGATI ORSZÁGOK PRIVILÉGIUMA, A SZENTGOTTHÁRDI ÜZEM JÖVŐJE A MOSTANI MODELLPORTFÓLIÓVAL VISZONT 10 ÉVIG EGÉSZEN BIZTOS, HOGY BIZTOSÍTOTT.
Hajdárné Molnár Elvira: Hosszabb időt fog igénybe venni, mielőtt a termelésünk visszatérhet a koronavírus-járvány előtti szintre az autóipari termékek esetében. Itt érdemes megjegyezni, hogy az árbevételünk mintegy 50 százalékát adják az autóiparhoz kapcsolódó termékeink. Fontos viszont, hogy más iparágak számára is beszállítunk, mint például a bútoripar, a gépipar vagy éppen a sport- és szabadidőipar. Utóbbi két szegmens az, amelynél nagyobb kompenzációt tudtunk elérni a kereslet látványos emelkedésének köszönhetően.
Macsotai Péter: Kunszigeti gyárukban jelentős beruházásokat hajtottunk végre. A tavalyi második negyedév ugyan drasztikus bevételvisszaesést eredményezett számunkra, de köszönhetően a menedzsment gyors reagálásnak, az év végén már rekord árbevételt értünk el.
Lényeges volt a működésünk szempontjából, hogy sikerült kielégítenünk a megnövekedett keresletet a termékeink iránt, most a legnagyobb problémát az acél és az alumínium beszerzése jelenti számunkra.
A jövővel kapcsolatban elmondható, hogy stabil keresletnövekedésre számítunk, amelyben az is fontos szerepet játszik, hogy a vállalat Amerikában és Kínban is jelen van, amely kellően diverzifikált ügyfélportfóliót jelent.
Kis István: A járműipar a koronavírus-járvány alatt szemebsült azzal, hogy van egy nagyon erős konkurenciája.
Az autóipar hatalmas erőbedobással digitalizál, elektrifikál, halad az önvezető autózás irányba, amelynek hatására a jármű egy mechanikus eszközből egy elektronikai eszközzé vált.
Rá kellett jönnünk arra, hogy az elektronikai berendezések gyártói, legyen szó akár mobiltelefon-gyártókról, számítógépgyártókról, vagy éppen okoshűtő-gyártókról, jelentős versenytársaink, amelyek a létfontosságú alkatrészekért, jelen esetben a nélkülözhetetlen félvezetőkért többet tudnak fizetni, mint amennyit a járműipar akar vagy éppen tud. Tudomásul kell venni azt is, hogy azok a szereplők, amelyek aktív és passzív eszközöket szállítanak az autóipar számára, amerikai és távol-keleti vállalatok. Európában igazi elektronikai komponensgyártásról nem tudok beszámolni.
A GLOBÁLIS CHIPHIÁNY JELENTŐS PROBLÉMÁKAT FOG OKOZNI A KÖVETKEZŐ ÉVEKBEN. VANNAK STRATÉGIAI TERÜLETEK, AMIKET A PIAC KÉPTELEN SZABÁLYOZNI ÉS BEFOLYÁSOLNI, KELL EGYFAJTA TÁMOGATÁS A DÖNTÉSHOZÓK RÉSZÉRŐL IS.
Marck Eckstein: A gyártásban itt-ott akadnak kisebb-nagyobb fennakadások, a mikrochipek hiánya pedig komoly veszély a teljes iparágra. A thyssenkrupp abban az értelemben optimális helyzetben van, hogy a globális ellátórendszerek megakadása és az autóipart érintő félvezetők világméretű hiánya mindeddig nem okozott fennakadásokat magyarországi üzemeinkben. Sőt, képesek voltunk növekedést is elérni a koronavírus-járvány alatt. Lényeges számunkra, hogy különösen a szoftverfejlesztés területén új termékek létrehozásán dolgozunk.
A kialakult helyzetben nagyon fontos véleményem szerint, hogy képezzük a kollégáinkat.
Ha őszinték akarunk lenni, akkor el kell mondanunk, hogy a múltban is volt számos gazdasági visszaesés, de a világgazdaságot nem érintette olyan súlyos válság, mint amilyet most a koronavírus-járvány okozott. Ilyen helyzetekre ugyanakkor fel kell készülnünk, hiszen a jövőben is lesznek válsághelyzetek.
ABBAN AZ ESETBEN PEDIG, HOGYHA EGY ISMERETLEN SZITUÁCIÓBAN TALÁLJUK MAGUNKAT, NAGYON FONTOS A MUNKAVÁLLAÓINK FEJLESZTÉSE.
Az elektrifikáció a megatrendek közül talán az egyik legmeghatározóbb volt az elmúlt néhány évben, de mi lesz az elöttünk álló évtizedben?
Weisz Szilvia:Kiváló szakembereink vannak mind a motorfejlesztés, mind a motorgyártás területén, erre a szaktudásra alapozva a következő 5 évben konkrét kutatási projekteket indítunk, illetve már el is indítottunk különböző területeken, mint például az akkumulátorcellák fejlesztése. Az elektromos autózáshoz kapcsolódóan teljesítményelektronikát is fejlesztünk majd, továbbá a villanymotorokat. A járműgyártásunk ugyanúgy elindult az elektromobilitás útján, bizonyítja ezt a tavaly megkezdett Q3 és Q3 Sportback plug-in hibrid változatának gyártása, amelyek a mild-hibrid változatok után jelentek meg a szériagyártásban.
LÉNYEGES KIEMELNI, HOGY AZZAL A SZAKTUDÁSSAL, AMELY GYŐRBEN RENDELKEZÉSRE ÁLL, FEL TUDTUK VENNI A VERSENYT A RÉGIÓS ÉS A GLOBÁLIS VERSENYBEN.
Ahogy azt is ki kell emelni, hogy az Audi AG, mind a győri-Audi fel van készülve az elektromos autók térnyerésére.
Krisztián Róbert: Egyértelmű, hogy az elektromos autózás a jövő, számunkra az a nagy kérdés, hogy milyen ütemben tud majd ez megvalósulni. A Suzuki filozófiája az, hogy a vevői igényeknek meg tudjon felelni. Amikor a jövő termékeiről döntünk, figyelembe kell vennünk az igényeket, ahogy tekintettel kell lennünk az elektromos autózás korlátaira is. Mi azt látjuk, hogy a vevőinknek jelenleg nincs igénye a tisztán elektromos autókra, és ami nagyon fontos, nem is tudják azokat megfizetni. Látni kell, hogy az autóipar hiába csökkenti a gyártás költségeit, ha az alapanyagok ára drámaian növekedik.
A kép szereplői balról jobbra haladva: Weisz Szilvia, vezető, Felfutásirányítás, Audi Hungaria Zrt.; Macsotai Péter, ügyvezető igazgató, Federal Mogul Hungary Kft – TENNECO cégcsoport tagja; Krisztián Róbert, operatív igazgató, Magyar Suzuki Zrt.; Kis István, ügyvezető igazgató, Harman Becker Gépkocsirendszer Gyártó Kft. Fotó: Portfolio.hu
A Suzukinál nem számítunk áttörésre az akkumulátorgyártásban 1-2 éven belül, középtávon viszont ennek be kell következnie mindenképpen annak érdekében, hogy a kitűzött célok elérhetőek legyenek.
A beszállítói láncokban látnak-e átrendeződést? Tervezik-e a távoli beszerzéseket esetleg közelebbi beszállítókkal megoldani, a kockázatok csökkentése érdekében azonos terméknél több beszállítót foglalkoztatni?
Kis István:Amit álmodnék és ami a valóság, az két külön dolog. A mi iparágunkban rövidtávon lehetetlen felépíteni a beszállítói kört Magyarországon.
Krisztián Róbert:Rövidtávon nem lehet átalakítani a beszállítói láncot. Mérlegelnünk kell: az autók ára az új technológiák miatt emelkedik, amit nekünk kontrollálni kell. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bár a biztonságos ellátás fontos, de a költségkontroll legalább ennyire fontos számunkra. A másik fontos dolog, hogy akkor tudunk átállni európai beszerzésre egy adott alkatrészből, hogyha egyrészt van gyártási kapacitás, másrészt legalább ugyan olyan áron tudjuk beszerezni, mint mondjuk Kínából.
Hajdárné Molnár Elvira: A mi helyzetünk nagyon speciális, ugyanis minket 2008-ban érintett nagyon erősen ez a probléma. Ebben az időszakban sok megrendelésünket hátrasorolták, amely jelentősen megdrágította a beszerzést és hatalmas logisztikai kihívásokat eredményezett számunkra. Ennek eredményeként mindent megtettünk azért, hogy behozzunk minden olyan gyártást, amely a cégen belül megoldható és itt nem csak a főprofilra, a műanyagfeldolgozásra kell gondolni, hanem a fémmegmunkálásra és az egyéb összeszerelő tevékenységre is.
Mindez azt a célt szolgálta, hogy a kitettségünket csökkentsük és megvédjük a piaci pozícióinkat. Ezzel elértünk egy jelentős költségcsökkentést, valamint felkészültünk a váratlan helyzetekre, így a beszállítói láncokkal kapcsolatos problémák minket kevésbé érintettek.
Marck Eckstein:A beszállítói láncok rövidítése nem egy új téma, emlékszem, hogy már 4 éve beszélünk erről, most csak előtérbe került megint a koronavírus-járvány hatására. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy hosszútávú, 4-5 éves szerződések vannak megkötve egész platformokra vonatkozóan, amelyek szintén nehezítik az átállást. Azok a vállalatok vannak igazán nehéz helyzetben, akik ennek az elején járnak. Két dolgot látni kell, egyrészt véleményem szerint ezt a folyamatot el kellett volna már kezdeni, másrészt nem könnyű belevágni egyik vállalat számára sem.
Weisz Szilvia:Én az OEM-eket képviselem, mi magunk köré gyűjtöttük nagyon sok beszállítóinkat annak érdekében, hogy helyben, akár néhány kilométerről szolgáljanak ki bennünket. Azt a véleményt képviselem, hogy rövidtávon nem lehet a beszállítói láncokat átalakítani. Viszont azt elmondhatom, hogy nálunk volt már példa arra, hogy alternatív alkatrészt használtunk.
A versenyképesség fenntartása érdekében milyen előremutató lépéseket tettek a digitalizáció, az ipar4.0,a gyártástechnológiai innovációk, energia- és egyéb termeléshatékonysági megoldások, fenntarthatóság vonatkozásában?
Csanaki Jenő:mindenkinél vannak különböző rendszerek, halottunk energiamonitoringról, minőségbiztosításról, más digitális rendszerekről, amelyeket ha összekapcsolunk, akkor egy új világ nyílik meg. Új potenciálok nyílnak meg arra vonatkozóan, hogy különböző veszteségforrásokat azonosítsunk. Legyen szó akar BigData-ról vagy éppen rendszerintegrációról mind fontosak, ahogy az is, hogy a megszerzett tudást képesek legyünk a szervezeten belül, illetve a cégcsoporthoz tartozó más gyáregységek irányába áramoltatni.
Marck Eckstein:A digitalizáció alkalmazása már évek óta fontos szerepet játszik a gyártásunkban, minden eszközünk szenzorokkal van ellátva a BigData segítségével pedig képesek vagyunk a különböző korrelációk megalkotására. Képessé váltunk arra is, hogy megalkossuk a legjobb beállításokat minden esetben.
A DIGITALIZÁCIÓ EGY OLYAN KIEMELTEN FONTOS IRÁNY, AMELYBEN MAGYARORSZÁG ÉLEN JÁR, A KORÁBBAN ELVÉGZETT BEFEKTETÉSEKNEK ÉS MUNKÁNAK KÖSZÖNHETŐEN VERSENYELŐNYÜNK VAN.
Ebben az is kiemelt szerepet játszik, hogy az általunk alkalmazott gépeket már úgy terveztük, hogy azokat szenzorokkal lehessen ellátni és az így nyert adatokat elemezni lehessen.
A kép szereplői balról jobbra haladva: Hajdárné Molnár Elvira, elnök vezérigazgató, PEMÜ Zrt.; Marc Eckstein, ügyvezető, thyssenkrupp Components Technology Hungary Kft.; Csanaki Jenő, termelési igazgató, Opel Szentgotthárd Kft.; Kilián Csaba, ügyvezető főtitkár, Magyar Gépjárműipari Egyesület Fotó: Portfolio.hu
Hajdárné Molnár Elvira:Hosszútávú stratégiánk a robotizáció és az automatizáció, amelynek évtizedes múltja van már a vállalatunknál. Ebbe a fejlesztésbe bevontuk a komplett digitalizációt, többféle gyártási folyamatnak és technológiának a komplett digitalizációja zajlik egy integrált rendszerben. Ennek megvalósítás most számunkra a legnagyobb kihívás, most úgy látjuk, hogy két évbe telik még, míg a teljesen digitalizált gyártási folyamatunk kiépül.
KIHÍVÁS AZ IS, HOGY EZT AZ ÖSSZETETT RENDSZERT MEGFELELŐEN ÜZEMELTESSÜK, EHHEZ NAGYON KÉPZETT SZAKEMBERGÁRDÁRA VAN SZÜKSÉG, AMELY BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN SZÁMOS LÉPÉST TETTÜNK.
Kis István:Az elmúlt időszakban olyan zöldberuházásokat hajtottuk végre, mint a hűtési rendszer cseréje három éve, vagy éppen egy jelenleg is zajló hűtőtorony cseréje. Az energiafelhasználás minimalizálása érdekében ledes világítás került kialakításra. Fontos kiemelni, hogy az autóiparban a karbonsemleges termelés megléte versenyelőnyt is jelenthet egy-egy üzlet megkötése során.
TOVÁBBÁ HANGSÚLYOZNI KELL AZT IS, HOGY AKKOR VAN ÉRTELME A DIGITALIZÁCIÓNAK ÉS A ZÖLDÍTÉSNEK, HOGYHA EZEK A MEGOLDÁSOK VALÓBAN KÖLTSÉGCSÖKKENTÉSSEL JÁRNAK.
Krisztián Róbert:A kezdetektől jelen volt az életünkben a robotizíció és a digitalizáció, 2017 volt az az időszak, amikor a heggesztőüzemünk 100%-os digitalizáltságot ért el. Fontos azt is elmondani, hogy a robotok legújabb generációja dolgozik már Esztergomban, amelyek nem önállóan, hanem hálózatba kapcsolva működnek. Ezen működés során szakembereink folyamatosan gyűjtik és elemzik az adatokat és azokat felhasználjuk a termelés optimalizációjához. A digitalizáció megjelent az értékesítésünkben is: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kiépítettük a teljes online értékesítést is.
Macsotai Péter: A termékeinket fröccsöntő technológiával állítjuk elő, a magyar gyár központi fejlesztést végez a sorjamentes gyártási technológiák, illetve ezek csökkentése érdekében. A másik fontos terület az automatizálás tekintetében, a nem hozzáadott értékű tevékenységek esetében elsősorban az ellenőrző rendszerek bevezetése.
Azt gondolom, hogy az a mérnöki erőforrás, amivel rendelkezünk, illetve a központ elkötelezettsége a magyar gyár irányába, további kutatás és fejlesztési tevékenységeket fog számunkra eredményezni.
Weisz Szilvia:A versenyképességünk biztosítása szempontjából kiemelten fontos, hogy az akkumulátorcellákat kutatjuk és itt a lítium-akkumulátoron kívül más típusú cellák kutatásában részt veszünk. Nagy hangsúlyt fektetünk az ember és a robot együttműködésére, illetve az egyes késztermékek újrahasznosítására.
NAGYON FONTOS SZÁMUNKRA, HOGY TERMELŐ VÁLLALATBÓL MOBILITÁSSZOLGÁLTATÓVÁ VÁLJUNK ÉS ÚGY GONDOLOM, HOGY AZ AUDINÁL MOST EZ A LEGFŐBB TÖREKVÉS.
Záró gondolatként fontos arról is beszélnünk, hogy a koronavírus-járvány okozta globális chiphiány, a félvezető-ellátással kapcsolatos nehézségek rámutattak egyértelműen a termelés sebezhetőségére. A jövőben arra kell koncentrálnunk, hogy ezen a területen találjunk ki olyan digitális szimulációkat, amelyek segítségével a nem várt eseményekre még gyorsabban, még rugalmasabban különböző szcenáriók digitális megoldásaival tudjunk reagálni.