A FELLENDÜLÉS MOTORJA

FOTÓ: MTI/VAJDA JÁNOS Egy dolgozó a Bosch miskolci gyárában

Óriási lehetőség előtt áll a magyar autóipar. Gyorsan magához tért a hazai autóipar a koronavírus okozta sokkból. Míg tavaly tavasszal leállt a munka, nyáron már szinte mindenhol a szokásos ütemben folyt a termelés. Akapacitásnövelő, robotizációs és modernizációs programok még fel is gyorsultak a járvány hatására. Ugrásszerű fejlődés tapasztalható a jövő szempontjából meghatározó elektromobilitás területén is, közel állunk ahhoz, hogy akkumulátorgyártásban hazánk a kontinens éllovasa legyen. Mindez azt jelenti, hogy Magyarországon az autóipar jobb helyzetben lesz a járványhelyzet végén, mint előtte volt, és számos cég lehet nyertese a globális változásoknak. Kovács Dániel cikke, Demokrata, 2021.02.28

– Ajárványhelyzet nagyjából ugyanúgy hatott a magyar autóiparra, mint más európai országokban, megszakadt a termelési lánc. Tavasszal még senki nem tudta megmondani, mit hoz a jövő, mára viszont a piac beárazta a rizikófaktorokat, és az autók iránti kereslet sem omlott össze világszinten. Akínai piac rekordot döntött, az Egyesült Államokban is pörögtek az eladások, ami azért fontos, mert a hazai autógyárak nem csak Európának gyártanak. Acsapnivaló tavaszt így fellendülés követte nyáron, a második hullám pedig már nem tudta annyira megakasztani a ritmust – foglalja össze a DemokratánakVárkonyi Gáborautópiaci szakértő.

Élre törhet, aki most fejleszt

A Központi Statisztikai Hivatal ada­tai­ból az derül ki, hogy tavaly novemberben a járműgyártás teljesítménye 7,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Aközúti gépjármű gyártásának volumene 5,7, a közúti jármű alkatrészei­nek gyártásáé 9,9 százalékkal nőtt, azaz a magyar autóipar gyorsan talpra tudott állni a koronavírus okozta sokkból.

A Coface hitelbiztosító előrejelzése egyenesen azzal számol, hogy Magyarországon a fellendülés egyik motorja az autóipar lesz. És bár úgy látják, a cégek többsége fejlesztés helyett először a pandémia során csökkenő gyártási kapacitásait igyekszik majd felpörgetni, a gazdaságösztönző kormányzati lépések a fejlesztések élénkülését eredményezhetik. Az autóiparban ez máris látható, hiszen az önerőből végrehajtott vagy a kormány által támogatott fejlesztések, a kapacitásnövelő, robotizációs és modernizációs programok nem álltak le, sőt a járvány hatására még fel is gyorsultak.

– Rosszul indult ez az év, ezúttal a globális chip-, félvezetőhiány okoz problémát az autóipari elektronikai beszállítóknak, végső soron pedig az autógyártóknak, napirenden voltak az egyhetes, tíznapos leállások. Amegrendelésállomány viszont a vártnál jobban alakul. Az előttünk álló fél évet már lehet előre látni, és úgy tűnik, a gyártók jobb eredményt érnek majd el, mint 2020-ban – véliKilián Csaba,a Magyar Gépjárműipari Egyesület (Mage) főtitkára. Szerinte jól látszik a fejlődés is, egyre több cég fektet be a digitalizáció, ipar 4.0 és az elektromobilitás területén. Ez a beszállítóiparban is megfigyelhető, ami nagyban segíti, hogy ezek a cégek a jövőben is versenyképesek legyenek. Akik ezeken a területeken időben tudnak lépni, most megalapozhatják a jövőjüket.

 Európai viszonylatban nézve mi idejében kezdtük meg az elektromobilitásra való átállást, ami elképesztően drága beruházás, viszont erősíti Magyarország pozícióját az európai autógyártásban. Míg tíz-tizenöt éve azt láthattuk, hogy a csehek vagy a szlovákok zsinórban viszik el az orrunk elől a nagy autóipari beruházásokat, gondoljunk csak a KIA-ra, a Hyundai­ra vagy a Jaguarra, mostanra megfordult a helyzet a régiós országok versenyében, és rendre minket választanak a cégek – mutat rá Várkonyi Gábor. Aszakértő szerint ez siker a kedvezőbb befektetői környezetnek és adórendszernek, a jó infrastruktúrának köszönhető, valamint annak, hogy sok jól képzett szakemberünk van.

FOTÓ: MTI/VARGA GYÖRGY A zalaegerszegi tesztpályaFOTÓ: MTI/VARGA GYÖRGY A zalaegerszegi tesztpálya

Elektromobilitásból jeles

Idén januárban derült ki, hogy a dél-koreai SK Innovation már meglévő két komáromi üzeme mellé felépít egy 30 gigawattóra éves gyártókapacitású akkumulátorgyárat is Iváncsán. Érdemes ezt összevetni a világ legnagyobb akkumulátorgyárával, a Nevadában működő Tesla Gigafactoryvel, amelynek éves gyártási kapacitása 35 GWh. Akétmilliárd euróból megvalósuló óriási építkezés Magyarország történelmének legnagyobb zöldmezős beruházása lesz, de ennél is fontosabb, hogy ennek köszönhetően hazánk az élbolyba kerül a kontinens akkumulátorgyártása terén, mivel a korábbi években is számos cég épített hasonló üzemet nálunk. Az SK Innovation első két európai gyára itt létesült, de a Samsung SDI, a GS Yuasa és az Inzi Controls is Magyarországra hozta a gyártást.

Várkonyi Gábor szerint azért különösen jó ez nekünk, mert az akkumulátorokat világszerte bárhol bárkinek el lehet adni, nagyon válságálló termék: nem függ egy-egy autómárka sikerétől. Ráadásul az előttünk álló tíz-tizenöt évben biztosan lesz rá kereslet. Az egyre szigorúbb károsanyag-kibocsátási előírások eleve gondoskodnak róla, hogy az európai autógyártók számos új, részben vagy teljesen elektromos autót dobjanak piacra, ezekből már tavaly is rekordszámú példány kelt el a kontinensen. Nincs viszont megfelelő akkumulátorgyártó kapacitásuk, ezért a villamos meghajtás egyik legfontosabb kellékét ázsiai gyártóktól vásárolják, amelyek éppen ezért döntöttek úgy, hogy közelebb kerülnek a tűzhöz, és költöztették gyáraikat a járműipar fellegvárainak térségébe. Így esett sokak választása Magyarországra, ahol az előnyös földrajzi elhelyezkedés mellett a gazdasági környezetet is jónak találták, megjelenésükkel pedig a magyar gazdaság kiszolgáltatottságát is csökkentették.

Közel sem csak futószalag

Míg az autóipar kapcsán gyakran elhangzik a vád, hogy a hazai termelés csupán összeszerelésből áll, Kilián Csaba szerint ez messze van a valóságtól. Számos cég hozta már ide a kutatás-fejlesztést is, például a mesterséges intelligencia és az önvezető autók terén történtek jelentős beruházások.

– A Bosch magyarországi kutatóintézete háromezer magasan képzett mérnököt foglalkoztat, a Continental, a Knorr-Bremse és a Jaguar fejlesztőközpontja is Magyarországon van, Veszprémben most épül a ThyssenKrupp legújabb kutatóközpontja, de van már egy Budapesten is, amely közel kétezer embernek ad munkát – sorolja a főtitkár. Az elmúlt években nagyon komoly fejlesztői háttér épült ki, és nem csak a külföldi nagyvállalatok járnak élen, egyre több magyar cég is megjelenik ebben a szegmensben, az önvezető autók fejlesztése terén már nemzetközi sikerekről is beszélhetünk. Folyamatosan épül a zalaegerszegi tesztpálya is, ahol egyre nagyobb hozzáadott értékű munka folyik, itt lehetőség lesz többek között az önvezető autók próbafutamaira, a jövőre nézve ebben is nagyon sok lehetőség van.

Várkonyi Gábor arra is felhívja a figyelmet, hogy a hagyományos nyugat-európai autóipar folyamatosan leépül. A belső égésű motorok gyártását pár éven belül teljesen felszámolják, de nem fog azonnal megszűnni, hanem kitelepítik Kelet-Közép-Európába. Ez a folyamat szintén jelentős nyereséget hozhat majd a régiónak.