A május 21-i konferencia a koronavírus gazdasági hatásait járta körül. A Portfolio és a MAGE által szervezett online eseménysorozat négy alkalomból áll. Az online verzió az évente megrendezésre kerülő tavaszi egynapos konferencia interneten elérhető változata, és mint ilyen a szakmai közönség igényeit rugalmasan hivatott kiszolgálni. A sorozat első eseményén három előadás és egy panelbeszélgetés került megrendezésre. Járműipar online nem pusztán egy online konferencia. Networking lehetőséget, élő kapcsolatépítést, privát videó call-okat, interaktív szobákat biztosít a résztvevők számára.
A VEZETŐI KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS A JÁRMŰIPAR KONFERENCIÁK ÁLLANDÓ MODULJA
Ennek keretében a magyar autóipar meghatározó vezetői válaszolnak a feltett kérdésekre. Ez esetben a koronavírus-járvány okozta helyzettel, a termelés várható felfutásával, a beszállítói láncokkal, a munkaerőpiaccal, a magyar autóipar versenyképességével és a következő évek legnagyobb kihívásaival kapcsolatban fejtették ki véleményüket a beszélgetés során.
A Vezetői Kerekasztal résztvevők: Karikó Zsolt, ügyvezető igazgató, Hanon Systems Hungary Kft.; Les Zoltán, Igazgatósági tag Járműgyártás, Audi Hungaria Zrt.; Dr. Szászi István, a Budapesti Fejlesztési Központ vezetője, Robert Bosch Kft.; Topolcsik Melinda, ügyvezető igazgató, Bridgestone Tatabánya Termelő Kft.; Dr. Urbán László István, Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE): a Felügyelő Bizottság elnöke, Magyar Suzuki Zrt. (MS Zrt.): vezérigazgató-helyettes. Moderátor: Kilián Csaba, ügyvezető főtitkár, Magyar Gépjárműipari Egyesület.
A járvány közvetlen hatásait vizsgáló kérdésre elsőként Les Zoltán adott választ. A járvány a vevői igények megváltozásában, a megrendeléseknek kvázi nullára történő visszaesésében jelentett az Audi gyár számára óriási kihívást. Ezekre reagálniuk kellett, így több hétre leállították a termelést. Jelenleg azonban a termelés újbóli felfuttatásának szakaszában járnak, ez a negyedik hetük azóta, hogy újraindultak.
Fontos kiemelnünk a termelés felfuttatásával kapcsolatban, hogy továbbra is az acélunk, hogy munkatársaink számára, akik határozatlan munkaszerződéssel rendelkeznek, hosszú távon munkát biztosítsunk. Ezen gőzerővel dolgozunk és folyamatosan egyeztetünk a magyar kormánnyal, hogy olyan megoldásokat, lehetőségeket találjunk, amely ezt a törekvésünket elősegíti, támogatja – jelentette ki Les Zoltán.
Urbán László elmondta, hogy a koronavírus-járvány miatti leállás hatásaként durván 10 ezer autó nem készült el Esztergomban, ugyanakkor a kényszerű leállást igyekeztek a karbantartási munkák elvégzésére kihasználni.
Topolcsik Melinda kijelentette, a koronavírus-járvány érzékenyen érintette a Bridgestone működését is, ahogy az autóipar többi szereplőjét. Hozzátette ugyanakkor, hogy a magyarországi operáció relatíve szerencsésebb helyzetben volt, mivel a nyugat-európai Bridgestone-gyárak a járványintézkedések miatt arra voltak kényszerítve, hogy ideiglenesen leállítsák működésüket. Ezért a kelet-európai, magyarországi és lengyel gyárak kiemelt figyelmet kaptak.
Hosszabb leállás nálunk szerencsére nem volt, a megrendelések márciusban mégnormális szinten alakultak, a május az, ami a mélypontot jelenti, itt egy majdnem 50 százalékos termelés visszaesést látunk – jelentette ki Topolcsik Melinda.
Majd gyorsan hozzá is tette, hogy a jó hír viszont az, hogy a június már itt van és az év második felében normalizálódni látszanak a számok. A néhány napos leállásokat egyébként a Bridgestone-nál is karbantartási munkálatok elvégzésére és tréningekre használták ki.
Szászi István kijelentette, a járvány minden autóipari vállalatra hatással van, minden iparági szereplő nehéz helyzetbe került. Egyben mindenkit emlékeztetett arra is, hogy nincs vége ennek a járványnak és még pontosan nem lehet tudni, hogy mi lesz a vége ennek a mostani helyzetnek. Kiemelte, természetesen a Robert Boschnál is arra törekednek, hogy a járvány negatív gazdasági hatásait a lehető legnagyobb mértékben kompenzálják.
A jelenleg futó kutatás-fejlesztésekkel kapcsolatban elmondta, hogy az mindenképpen pozitív, hogy a fejlesztési projekteknek az ütemezése nem a megrendelésekhez van szabva.
Karikó Zsolt rámutatott, hogy a vállalatukat egy olyan időszakban érte nagyon váratlanul a koronavírus-járvány, amikor hatalmas beruházásokat hajtanak végre Magyarországon. A járvány, illetve az annak megfékezése érdekében hozott szigorú intézkedések a Hanon Systems termelését is jelentősen visszavetették, a mélypontot április jelentette, amely során a termelésük több mint 80 százalékkal csökkent. Ezt követően fokozatosan futott fel a termelés, amelynek köszönhetően most úgy látják, hogy a következő hónapokban durván 50 százalékos szinten alakulhat a vállalat termelése, forgalma.
Nagyon érdekes volt, hogy a nagyon nagy visszaesést a belsőégésű motorokkal ellátott hagyományos autóknál láttuk. Szállítunk alkatrészeket elektromos autókba is, ott szinte egyáltalán nem láttunk visszaesést, ezen a területen három műszakban kell továbbra is dolgoznunk. Úgy tűnik, hogy a felfutás miatt ez a terület kevésbé vált érzékenyé a koronavírus által okozott visszaesésre – jelentette ki Karikó Zsolt.
Hogyan alakulhat a termelés felfutása?
A kérdésre válaszolva Urbán László kijelentette:Néhány héten belül beindítjuk a második műszakot, amelynek köszönhetően gyakorlatilag ugyan olyan kapacitással tudunk dolgozni, mint a koronavírus-válság előtt.
Hozzátette, innentől kezdve csak az a kérdés, hogy a globális autópiac, az autók iránti kereslet hogyan alakul. Elmondta azt is, hogy a gazdaság felfutásával kapcsolatban optimista véleményen van és V alakú felfutásra számít.
A keresletre visszatérve leszögezte, sok múlik majd a kormányokon, a 2008-as válság után sokat segített a roncsautó program bevezetése. Éppen ezért jó lenne egy hasonló programot most is elindítani.
Urbán László beszélt arról is, hogy továbbra is igyekeznek jó ár/érték arányú autókat gyártani és piacra dobni, hogy ezzel is segítsék az eladásaik felépülését.
Les Zoltán a győri Audi-gyár kétműszakos termelésével kapcsolatban kijelentette: Termelésünket kizárólag az ügyféligényeknek megfelelően alakítjuk. Ez mind a termelési rendszerünk alapja, mind pedig a Volkswagen csoport aktuális irányvonala, amely a likviditás védelmét biztosítja. Nem termelünk raktárkészletre, hanem ahogy az ügyféligények alakulnak, csak úgy futtatjuk fel a termelésünket. Az elektromobilitással kapcsolatban elmondta, hogy követik azt az 5-10 éves stratégiát, amit a Volkswagen csoport korábban meghatározott. Ezt nem befolyásolja a koronavírus-járvány által okozott helyzet. Ez egyben azt is jelenti, hogy a cégcsoport megy tovább azon a kijelölt úton az ügyféligényeknek megfelelően, amely során modelleket, adott esetben komplett modellpalettát állítanak át az elektromos hajtásláncra.
Az állami támogatásokkal kapcsolatban Les Zoltán elmondta, hogy a kormány jelenlegi intézkedései elsősorban és súlyozottan a kkv-kat támogatják. Hozzátette, üdvözölnek minden olyan intézkedést, amely a munkaszervezésre, bértámogatásra vonatkozik, de ezeket egyelőre csak tanulmányozzák. Továbbá folyamatosan egyeztetnek a kormánnyal azzal kapcsolatban, hogy milyen módon tudnák ezeket jobban felhasználni.
Szászi István az elektromobilitással kapcsolatban elmondta, hogy semmilyen változás nincs ezen a területen a korábbi elképzeléseikben, terveikben. Hozzátette, nem szabad elfelejteni, hogy egy paradigmaváltásról beszélünk a hajtáslánc esetében.
Kiemelte, hogy a Boschnál hisznek a technológia semlegességben, ezért nagyon nagy erőforrásokat invesztálnak az elektromos hajtásláncba, amely magába foglalja a különböző technológiákat. Kiemelte, nem csak az akkumulátoros elektromos autózásra fókuszálnak, hanem az üzemanyagcellás hajtáslánc fejlesztésére is, mert hisznek abban, hogy a válság után a hidrogén alapú társadalom nagyon fontos továbbfejlődés lesz, éppen ezért meg vannak győződve a vállalatuknál arról, hogy ebbe az irányba további beruházásokat kell eszközölni.
Topolcsik Melinda hozzászólásában kiemelte, hogy a Bridgestone a versenyképesség-növelő támogatásra pályázott, a munkahelyvédelmi támogatást viszont nem vették még igénybe.
Hozzátette, jelenleg várják a György László által a konferencián beharangozott 3.0-t, hátha az már számukra is elérhetővé válik. A termelés várható felfutásával kapcsolatban pedig elmondta, hogy úgy látják, a termelésük nyár végére 85-90 százalékos szintre állhat vissza. Természetesen ez nagyban függ attól, hogy milyen igényei lesznek a vevőknek, erre kiemelten ügyelnek a vállalatnál, hiszen a Bridgestone sem szándékozik készleteket építeni.
A munkaerőpiac alapvetően megváltozott, mi várható az elkövetkezendő időszakban?
Topolcsik Melinda rámutatott, a korábbi munkaerőhiány a koronavírus hatására megszűnt. Hozzátette, nem gondolja, hogy ma Magyarországon munkaerőhiánnyal küzdene bármelyik multinacionális vállalat. A koronavírus- járvány miatt most arra kell koncentrálnunk, hogy megtarthassuk a dolgozóinkat. Ezért is fordítunk hatalmas hangsúlyt az oktatásra és a képzésekre, ezekre azért is nagy szükség van, mert az általunk használt technológia nagyon tudásigényes, nem engedhetjük meg magunknak a lemorzsolódást, fluktuációt – hangsúlyozta. Kiemelte továbbá azt is, hogy a koronavírusnak nem volt hatása a dolgozóik bérére, amely véleménye szerint növelheti a vállalata versenyképességét a régióban.
A koronavírus-járvány berobbanása előtt zártuk le a bértárgyalásunkat a munkavállalóinkkal, egyeztünk meg a szakszervezettel a következő három évre vonatkozóan. Ez egy fix megállapodás, amelyhez tartjuk is magunkat, ezen nem kívánunk változtatni – jelentette ki Les Zoltán.
Hozzátette, most az a legfontosabb céljuk, hogy a határozatlan munkaszerződéssel rendelkező dolgozóik munkahelyeit hosszú távon tudják biztosítani.
Melyek most a legnagyobb kihívások, amelyek az elkövetkezendő 2-3 évben a magyarországi tevékenységet is alapvetően befolyásolni fogják?
Urbán László szerint a legnagyobb kihívás kintről érkezett, az Európai Unió ugyanis erőteljesen igyekszik leszorítani az általuk gyártott autók károsanyag-kibocsátását. A döntéshozók ezen irányú törekvése fogja meghatározni a Suzuki Magyarország feladatait elsősorban a következő időszakban, hiszen olyan járműveket kell fejleszteniük, amelyek ezeknek az előírásoknak megfelelnek.
Paradigmaváltás van az autóiparban, az emberek nem akarnak közlekedési dugókban ülni, egyre biztonságosabb autókat akarnak és a fenntartható közlekedés iránt egyre nagyobb az igény. A digitalizációban a felhasználóknak egyre nagyobb igénye van arra, hogy mobilitást nyújtsunk a számukra, tehát nem feltétlen akarják birtokolni az autókat – mondta el Szászi István. Hozzátette, az iménti kihívásokon túl összességében a koronavírus mellett van egy politikai bizonytalanság is a világban, amely nyilvánvalóan befolyásolja az autóipari vállaltok tevékenységét is.
Karikó Zsolt kijelentette, az egyik legfontosabb kihívás az az Magyarországon, hogy az elkezdett beruházásokat, kapacitásbővítéseket meg tudjuk valósítani, ez az elkövetkezendő két évnek még egy komoly kihívása lesz. Globálisan szinten, főleg Európában pedig a transzformáció, az elektromos autózás irányában történő elmozdulás jelent majd nagyon nagy kihívásokat. Rámutatott, hogy autóklíma- berendezéseket gyártó cégként nagyon különböző rendszereket kell tudniuk előállítani egy belsőégésű motorral szerelt, vagy éppen egy tisztán elektromos meghajtású autóhoz. Az ehhez szükséges kapacitások kiépítése, illetve az egyik kapacitás másik javára történőcsökkentés komoly kihívást jelent majd számukra a következő években.
A magyarországi működésünk tekintetében a keresleti oldal nehéz tervezhetősége jelent kihívást, ez ugyanis döntően befolyásolja azt, hogy milyen beruházásokat tudunk majd végrehajtani – jelentette ki Topolcsik Melinda.
Les Zoltán véleménye szerint az ügyféligények alakulása jelenti majd a legnagyobb kihívást a következő 2-3 évre vonatkozóan. Mégpedig az ügyféligények mennyiségi és minőségi alakulása. A mennyiségi most elsősorban a vírushelyzet által befolyásolt óriási mértékben, míg a minőségi már a vírushelyzet előtt is fennállt. Hangsúlyozta, nem tudják, hogy milyen sebességgel és milyen mértékben állnak át az ügyfelek az elektromobilitásra. Amit látnak, hogy az ügyfelek közül egyre többen át akarnak állni az elektromobilitásra, továbbá egyre nagyobb hangsúlyt kap a konnektivitás, az autó, mint kommunikációs eszközként történő használata,de ennek az igénynek a pontos mértéke egyelőre nem meghatározható. Mindez a Volkswagen csoport, azon belül pedig az Audi számára azt eredményezi, hogy egyszerre kell a belsőégésű motorral szerelt járművek és az elektromos járművek irányába is fejleszteniük, amely pénzügyileg jelent hatalmas kihívást a konszern számára.
NYITOTT LABOROK ÉS IPARI INNOVÁCIÓ A SZENT ISTVÁN EGYETEMEN
A Szent István Egyetem tanszékvezetője, Jósvai János az intézmény keretei között zajló innovációs munkát, egész pontosan az ipari innovációs, és K+F együttműködés példákat, valamint ezek kapcsán a nyitott labor programot mutatta be. Az egyetem által létrehozott FIEK projekt célja olyan, a nagyvállalatok által felvetett problémák tudományos igényű megválaszolása, amelyek a régió kis- és közepes vállalkozásainál kézzel fogható termékfejlesztésként hasznosulnak. A projekt célja, hogy a tudományos munka eredményeként az érintett termékek piacképesek maradjanak vagy versenyképesebbé váljanak. Aprojekt során a külső partnereket az ötleteik keletkezésétől azok megvalósulásáig támogatják és kiszolgálják. Előadásában ismertette, hogy az anyagtudományi ipari innováció és K+F együttműködések keretein belül alumíniumipari technológiák fejlesztésével foglalkoznak, ahol alumínium lemezanyagok, illetve lemezalakító technológiák fejlesztése a fő feladat vállalati partnerrel, valamint kutatási felsőoktatási partnerekkel.
Komputertomográfiai vizsgálatok alkalmazása segíti a gyártástechnológiai és termékfejlesztési kutatást, melyben különféle vállalati partnerekkel, kutatóintézetekkel, illetve a bevont felsőoktatási intézményekkel működnek együtt. Ipari digitalizációval is foglalkozik az Egyetem, mely tevékenységi kört egy nagyon jól felszerelt, nemzetközi szinten is helytállni képes laboratórium is támogat. Az Egyetemen összesen nyolc-féle laboratórium működik, melyből Jósvai előadásában az anyagtudományi, illetve az ipari digitalizációs laboratóriumok tevékenységeit mutatta be.
A PORTFOLIO ÉS A MAGE KÖZÖS ONLINE SZAKMAI KONFERENCIÁJA ENERGIAPIACOK VONATKOZÁSÁBAN IS TÁRGYALTA A KORONAVÍRUS HATÁSAIT.
A villamos energia esetében rendkívül nagy a kiszámíthatatlanság és a volatilitás és az alacsony árak nagy kockázatokkal járnak a piacon. A világjárvány földgáz felhasználásra gyakorolt hatása viszont jóval kisebb mértékű és időben később jelentkezik majd. Nagy Zsuzsa, az E.ON Energiamegoldások Kft., Villamos Energia és Földgáz Beszerzési Vezető előadását a nemzetközi vonatkozásokkal kezdte. A világ energiaigénye 2020-ban 4-6%-kal esett vissza. Ez relatív értelemben az elmúlt 70 év legnagyobb csökkenése, abszolút értékben pedig a valaha volt legnagyobb zuhanás. A magyar piacok esetében is drasztikus visszaeséséről beszélt, mely példa nélküli, s mélypontja húsvét környéke volt. Mindezt a továbbiakban befolyásolni fogja, hogy lesz-e második hullám, illetve visszaesés? Illetve mekkora lesz az eddigi pandémiás hatásból elnyúló hatás a jövőben? Nagy felvetette a releváns kérdést is, hogy elérünk-e egy történelmi pontot, lesz-e negatív gázár a nyári hónapokban? Az előadás kiemelte továbbá, hogy a pandémia megfékezésére bevezetett szigorú korlátozások következtében beálló változás nem pusztán a csökkenő energiafelhasználást eredményezi. A megújuló erőforrások térnyerése is megfigyelhető ennek következtében, mely elmozdulás felgyorsul a hagyományos, szenes technológiákkal szemben. A szigorú állami intézkedések hatása továbbá a zuhanó szén-dioxid-kibocsátás is.
GAZDASÁGVÉDELMI AKCIÓTERV
György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára a magyar autóipar helyzetéről, a hazai vállalkozások számára elérhető mentőcsomagról beszélt és belengette a munkahely-védelmi bértámogatás harmadik verzióját. A járműipari cégek lehetőségei a Gazdaságvédelmi Akciótervben című előadás első pontban az arányosság szempontját hangsúlyozta a célcsoport vonatkozásában, minthogy azok pénzét osztja újra, akiket megsegíteni igyekszik. Az első fázis a gyors levegőhöz jutás időszaka volt. Jelenleg a munkahelyek védelme, és munkahely teremtés a prioritás.
A valamivel több mint 1 millió magyar támogatásához hozzájáruló a Gazdaságvédelmi Akcióterv, 2020 és 2022 között 5 fő területen 9200 milliárd forint értékben avatkozunk be a gazdaságba. Május 29-től lehet pályázni a magyar high-tech és zöld kkv hatékonyságnövelő pályázat 50 milliárdos keretére, amely a tervek szerint 60 ezer munkahely megtartáshoz járulhat hozzá. A munkahely-teremtő támogatásokkal összesen 74 ezer munkavállalót tudnak visszasegíteni a munkaerő-piacra. A munkahely-védelmi bértámogatást igénylők zöme mikro és kisvállalkozás, a legtöbben Budapesten, Pest megyében és Fejér megyében veszik igénybe. Ha szektorok szerint vizsgáljuk, akkor legnagyobb arányban feldolgozóipari cégek igénylik a támogatás, ahova a járműipar is tartozik.
A chatfalon feltett közönség-kérdésre az előadásból az is kiderült, hogy jön a 3.0-ás verziója a munkahely-védelmi bértámogatásnak. Hetente egyeztet erről a kormány az érdekképviseletekkel, s az itt kapott javaslatokat lehetőség szerint beillesztik a támogatási tervbe. Most zajlik a jogi-csekk, rugalmasabb és könnyebben hozzáférhetőbb lesz majd az új verzió.