Bővelkedett kihívásokban az európai járműipar 2025-ben, de van remény egy szebb folytatásra, főleg Magyarországon, ahol a következő években nőni fog a legyártott autók száma. Kilián Csaba, a Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) ügyvezető főtitkára értékelte a járműipar évét, valamint betekintést adott a MAGE életébe is.
– Hogyan értékelné a magyar járműipar 2025-ös évét?
– Érdemes előbb globális kontextusba helyezni a járműipart: A járműgyártás és -kereskedelem az elmúlt két évben (2024-2025) jelentős, de eltérő trendeket mutatott globális, európai és magyar szinten. Míg a globális piac összességében növekedést mutatott, az európai gyártás és a magyar járműgyártás visszaesett, miközben a hazai újautó-piac stabilizálódott.
Összességében növekedést mutat az új autók értékesítése és a járműgyártás is, valamint egyértelmű az elektromos járművek iránti kereslet növekedése, igaz, ennek üteme lelassult – főleg a töltési infrastruktúra hiánya és a magas árak miatt.
A globális új könnyű járművek értékesítése 2025-ben várhatóan enyhe, 1,7 százalékos növekedést mutat, elérve a 89,6 millió darabot. A globális piacot a kínai kereslet és az elektromos autók terjedése vezeti, ahol az értékesítés jelentősen nőtt.
Az európai autóipar a globális trendekkel eltérő irányt vett, főként a magas energiaárak, a kínai verseny, valamint a szigorú szabályozás okán. Az európai járműgyártás 2024-ben 6,2 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbi adatokhoz képest, 11,4 millió darabra. Az idei előjelzések és az első 10–11 hónap adatai alapján nem várható trendforduló 2025-ben sem.
Tavaly 0,8 százalékos növekedés volt tapasztalható az EU-s újautó-eladásokban. Várhatóan idén is bővülni fog a piac, de még ennél is kisebb mértékben, így szinte stagnálásról beszélhetünk. Ugyanakkor az elektromos autók piaci részesedése folyamatosan nő, 2025 októberéig elérte a 16,4 százalékot az EU-ban.
Magyarországon 2025-ben jelentős visszaesés volt tapasztalható a járműgyártásban, ami az egész ipari termelésre negatívan hatott. A magyar feldolgozóipar exportjának 30 százalékát adja a járműgyártás kivitele, ez 2025 októberében 8,5 százalékkal esett vissza – ez a visszaesés elsősorban a fő exportpiacok, különösen Németország gyenge keresletével magyarázható.
Pozitív képet festenek az értékesítések: a magyar újautó-eladások 2024-ben 13 százalékos növekedést mutattak, ez a tendencia 2025-ben is folytatódott, a pontos számokra természetesen még várni kell januárig. A magyar piacon továbbra is a Suzuki modellek (S-Cross, Vitara) vezetik az eladási listákat, ami a megfizethetőbb kategóriák iránti erős keresletet jelzi. Az elektromos autók iránti kereslet stabil, de az EU-s átlaghoz képest viszonylag alacsony: elsősorban a magasabb árak és a töltési infrastruktúra hiányosságai miatt.
– Mik jelentették a legfőbb kihívást az európai járműipar számára 2025-ben?
– Az európai és a magyar autóipar előtt álló komplex kihívások (zöld átállás, globális verseny, gazdasági bizonytalanság) proaktív és többdimenziós stratégiákat igényelnek. A megoldásoknak egyszerre kell célozniuk a versenyképesség növelését, a technológiai innovációt és a munkaerőpiac átalakítását.
A kínai gyártókkal szembeni versenyben kulcsfontosságú az elektromos járművek előállítási költségének csökkentése és a technológiai függetlenség növelése. Az átállás üteme és költsége kihívást jelent, az európai gyártók nehezen tudnak megfizethető elektromos autókat gyártani, elsősorban az akkumulátorok magas költsége miatt. Bár ezen a területen reményt adhat az akkumulátorköltségek csökkenése, de az európai kutatás-fejlesztés nélkül nehéz helyzetben maradhatnak a helyi gyártók. A K+F tevékenység mellett a helyi újrahasznosítás is csökkentheti az ázsiai szereplőktől való függést.
A kínai gyártók Európában is agresszívan terjeszkednek az olcsóbb, és sokszor technológiailag fejlettebb elektromos járműveikkel. Ez a verseny komoly nyomás alá helyezi az európai gyártók piaci részesedését és árrését.
Szintén komoly kihívást okoz a szabályozási környezet és az ebből fakadó bizonytalanság. A szigorú szabályok megkövetelik a belső égésű motorok fokozatos kivezetését, ami jelentős beruházásokat követel meg a gyártóktól. A döntéshozók gyors technológiaiváltást várnak el, ezt csak magas költségek mellett képesek tartani az OEM-ek. Pozitívumként említhető a 2035-ös határidő felülvizsgálata: az európai gyártók lazább szabályozásokat követelnek, részben sikerrel jártak, hiszen a december 16-án bemutatott Autóipari Csomag értelmében az autógyártóknak a 2021-es szinthez képest „csak” 90 százalékkal kell csökkenteniük a szén-dioxid-kibocsátásukat. Ez azt jelenti, hogy 2035 után a piac közel 30 százalékán megjelenhetnek hibridek és bizonyos belső égésű modellek. Ez az alternatív üzemanyagok elismerése szempontjából fontos lépés, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy még csak javaslatról van szó, hivatalosan is el kell fogadni a rendeletet.
Az autóipari érdekképviselet másik fontos eredménye az Euro 7-es károsanyag-kibocsátási normák enyhítése, a részleteket még itt is szabályoznia kell az európai döntéshozóknak, az azonban látszik, hogy a korábban kitűzött célok túl szigorúnak bizonyultak. Örömteli, hogy van nyitottság az európai vezetőkben a felülvizsgálatra, ám ennek eléréséhez szükség volt az olyan szervezetek lobbizására is, mint az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) – melynek a Liaison Committee-ben a MAGE is tag, képviselve a magyar autóipar érdekeit.
A kihívások között kell még említeni a magas energiaárakat, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket, ezek a folyamatok mind rontják az európai járműipar versenyképességét.
– Mi a helyzet a magyar járműiparral? Mik a legfőbb kihívások a hazai piacon?
– A magyar járműipar rendkívül érzékeny az európai és globális trendekre, a piac kitettsége magas, főleg Németország meghatározó szereplő a számunkra. A fent említett európai kihívások mind érvényesek Magyarországra nézve is, emellett a munkaerőpiac nehézségeit emelném ki. Az automatizáció egyre erősebb megjelenése leépítésekkel is jár, miközben az új technológiákhoz nincs elég szakképzett munkaerő – főleg mérnökökből és technikusokból szenvednek hiányt a magyar járműipari szereplők. Ebből kifolyólag a képzés területén mindenképpen előre kell lépni.
Kiemelten fontos a munkaerő átképzése és a kompetenciafejlesztés: célzott képzési programokra van szükség, e kihívás leküzdéséhez az iparnak és a felsőoktatásnak még erőteljesebben együtt kell működnie.
Ami a beszállítókat illeti, lényeges kérdés az innovációs képesség növelése, és ezzel a beszállítói láncok ellenállóképességének javítása. Ehhez hozzájárulhat a kisebb beszállítók megsegítése a szabályozások révén.
A magyar autóipar jövőjére vonatkozóan pozitívum a gyártási számok várható emelkedése. 2025-ben mintegy 450–500 ezer darab között mozog a Magyarországon gyártott járművek száma, ez az évtized végére akár a duplájára is nőhet a közelmúltban megvalósult, illetve a még folyamatban lévő beruházásoknak köszönhetően.
A BMW debreceni létesítménye, ahol a bajor OEM először gyártja a Neue Klasse sorozat autóit, már megkezdte a termelést, míg a BYD szegedi gyárában várhatóan 2026 első felében indul a sorozatgyártás. Emellett a Mercedes-Benz idei beruházásával megduplázta kapacitását Kecskeméten, az Audi Hungaria Magyarországon gyártott modelljei iránt nagy az érdeklődés, és amennyiben a piaci kereslet nem változik meg drasztikusan a várakozásokhoz képest, akkor az évtized végéig megvalósulhat ez a kapacitáskihasználtsági szint. Ezen tényezőknek köszönhetően 2026-ban 550–600 ezer, az új gyártósorokon történő termelés felfutásssal 2028-ra 750–800 ezer autóra nőhet a magyarországi járműgyártás volumene. Ha a piaci körülmények engedik, akkor az évtized végére akár az 1 millió darab is elérhető. Erre komoly esély mutatkozik, hiszen az újonnan átadott gyártósorok a legmodernebb technológiát képviselik, azokat várhatóan teljesen kihasználják a hazánkban működő OEM-ek.
– Mi jellemezte a MAGE idei évét?
– 2025 végére 82 tagot számlál az egyesület, sőt, újabb tagok belépésére is számítunk a közeljövőben. Egyre nagyobb az érdeklődés a kínai, ázsiai cégek részéről, ám az európai cégek érdeklődése sem marad el.
A MAGE célja továbbra is a magyar járműipar versenyképességének elősegítése, növelése. A fő tevékenységünk egyik fontos eleme a célzott lobbi – a versenyképes szabályozás érdekében együttműködni a kormányzattal, képviselve a magyar autóipar érdekeit. Ebben a munkában a három szakmai fórumunknak jelentős szerepe van, ezek keretében a legfontosabb információkat osztjuk meg a tagvállalataink között, illetve folyamatosan egyeztetünk a döntéshozókkal, figyelemmel kísérjük az EU-n belüli szabályozásokat, jó gyakorlatokat.
A HR Szakmai Fórum lobbitevékenységei közül a bértranszparenciával kapcsolatos tárgyalásokat emelném ki, jelenleg is folyamatban lévő egyeztetésről van szó, külön almunkacsoport foglalkozik ezzel a területtel. Szintén e fórumhoz tartozik az Audi felnőtt szakképzésének megismertetése a tagvállalatainkkal szakmai előadásokon keresztül. Fontos témánk még a technológiai forradalom okozta változásokhoz való adaptáció segítése is.
A Fenntarthatósági Fórum témái közé tartozik a zöldenergiával, szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos szabályozások ismertetése, az ESG-jelentésre való felkészítés, valamint a tapasztalatok megosztása.
A Versenyképességi Szakmai Fórum továbbra is kulcsfontosságú, hiszen a hatékonyság növelése és a költségek csökkentése minden vállalat számára kiemelt cél. A legfontosabb téma idén a mesterséges intelligencia ipari hatásainak vizsgálata, valamint az MI gyakorlati alkalmazása volt. Emellett a megújuló energiára vonatkozó szabályokat is véleményeztük a jogalkotók felé.
Mindhárom szakmai fórum keretében szerveztünk gyárlátogatásokat, ahol a tagjaink megismerhették a gyártási folyamatokat. A szakmai munka mellett a kapcsolatépítés és a hálózatbővítés is a tevékenységünk része, ezt a különböző rendezvényeink szolgálják.
A MAGE a szakmai ismeretmegosztást kiemelt feladatának tekinti, ide sorolnám a hozzáférést a jó gyakorlatokhoz, az ipari trendekhez és a technológiai újdonságokhoz. Tagvállalataink ezt a szakmai fórumainkon és a belső rendezvényeinken kapják meg, míg az új tagoknak lehetősége nyílik bemutatkozni ezeken az alkalmakon és a MAGE közgyűlésén.
A fentiek mellett szeretném kiemelni az idei évből néhány egyéb rendezvényt. A QFD autóipari beszállítói konferenciáján szakmai partnerként B2B üzleti megbeszéléseket szerveztünk. A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) 33. kongresszusán szakmai előadásokat tartottak a tagvállalataink képviselői.
Fontos rendezvényünk volt a Hyundai 12 beszállítójából álló delegációval való tárgyalás, illetve B2B találkozók szervezése a kapcsolatfelvételben érdekelt magyar beszállítók részerére, ebből a jövőben remélhetőleg kézzel fogható üzleti kapcsolatok is létre jönnek. Ezen kívül meghívást kaptunk a Siemens Economics Days-re, ahol a hazai és a kínai cégek együttműködésének elősegítése állt a központban.
– Milyen tervekkel várja az Egyesület a 2026-os évet?
– 2026-ban három kiemelt rendezvényünk lesz: időrendben az első a Portfólió-MAGE konferencia március 26-27-én, amit a tervek szerint Debrecenben tartunk meg. Mintegy 400 résztvevőt várunk, több mint 20 vállalatvezető tart majd szakmai előadást és vesz részt kerekasztal-beszélgetéseken a MAGE tagok közül. A rendezvény másnapján gyárlátogatásokat szervezünk a Debrecenben működő legjelentősebb autóipari cégekhez.
Jövőre május 18-23-a között kerül sor az Automotive Hungary kiállításra, ahol ismét B2B tárgyalásokkal készülünk. A HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökséggel, a Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetségével (MAJOSZ) és a Hungexpo-val közösen szervezett zártkörű fórum célja, hogy a beszerzők számára lehetővé tegye az előzetes minőségi szűrőn már átesett, a beszerzők számára még ismeretlen beszállítók megismerését. Az idei évben megrendezett B2B rendezvényen, több mint 200 tárgyalásra került sor.
Szintén az Automotive Hungary-hez kapcsolódik Techtogether mérnökhallgatói verseny, aminek támogatását fontosnak tartjuk. A résztvevő diákok nagy valószínűséggel majd az autóiparban helyezkednek el, illetve már most olyan tudással rendelkeznek, hogy akár az egyetemi tanulmányaik elvégzése után azonnal alkalmazhatók egyes vállalatoknál.
2026 őszén ismét megrendezésre kerül az autopro.hu-val közösen a Techtogether+ konferencia, kiállítás és mérnökhallgatói verseny. A tavalyi évek tapasztalatai alapján ez egy olyan rendezvény, ami találkozási pont az ipar meghatározó szereplői, a legmodernebb technológiák és a mérnöki utánpótlás között, ahol egyetlen nap alatt hosszú távon is értékes tudást és ismereteket szerezhetnek mind a cégek, mind a szakemberek.
Tagjaink közreműködésével üzleti reggeliket, workshopokat szervezünk az autóipar versenyképességét befolyásoló gazdasági, technológiai, szabályozási kérdések megvitatása érdekében.
Nemzetközi szinten tovább szélesítjük a kapcsolatrendszerünket, megerősítve az együttműködést ACEA-val, a CEE országok autóipari szövetségeivel annak biztosítása érdekében, hogy a közép-európai autóipar hangja a lehető legjobban képviselve legyen az uniós szakpolitikai vitákban.
A magyar beszállítóipar támogatása érdekében továbbra is kiemelt fontosságúnak tartjuk a B2B találkozók, konkrét üzleti kapcsolatok szervezését mind a hazai, mind pedig a külföldi OEM-ek és Tier1-2 cégekkel.
Marketing, kommunikációs téren folyamatosan frissítjük a MAGE honlapot és LinkedIn felületet a legaktuálisabb autóipari, tagvállalati hírekkel fotókkal.
