Kilián Csaba, a Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) főtitkára a Kossuth Rádió Felfedező – a gazdaságról című műsorának volt a vendége. Az adásban szó esett az európai és a magyar autóipar versenyképességéről, az elektromos átállásról és arról, mit kellene tennie az EU-nak.
A műsor felvezetője szerint az európai gazdaság egyik fontos tartópillére az autóipar, hiszen az ágazat a GDP több mint 7 százalékának megfelelő nagyságrendet képvisel az EU-ban, emellett mintegy 13,8 millió ember dolgozik a teljes értékláncban. Ráadásul az európai uniós országok autóipari külkereskedelme 2024-ben is nagy többletet mutatott és több mint 81 milliárd eurót ért el. Ebben a rendszerben Magyarország súlya is látványos, ugyanis a Németországba irányuló hazai termékexport több mint 32 százaléka az autóiparhoz köthető.
Az adásban arra keresték a választ, hogyan lehet úgy irányítani az autóipari átállás folyamatát, hogy közben ne veszítsünk ipari potenciált, munkahelyeket és piacot – se Európában, se Magyarországon?
Kilián Csaba szerint maga az elektromos átállás jó irány, azonban a tempója túl gyors Európában, a szabályozás megelőzi az infrastruktúra megfelelő kiépülését és a piaci kereslet felfutását is. Mint fogalmazott, bár a 2035-ös szabályokon decemberben enyhítettek, az európai politika elérte, hogy a kontinens autógyártói az elektromos átállást elfogadják és komoly beruházásokat hajtsanak végre e területen.
Ugyanakkor „az elektromos autók iránti piaci érdeklődés elmarad a várakozásoktól, emiatt nem térülnek meg elég gyorsan az európai autógyártók beruházásai” – fogalmazott Kilián Csaba, hozzátéve, hogy a helyzetet nehezíti a kínai szereplőkkel való egyre élesebb verseny.
Piacot kell szerezni a versenyképességhez
A MAGE-főtitkár úgy vélekedett, hogy a kínai OEM-ek előnyre tettek szert az elektromos átállásban, ám a nyugati gyártók már felvették velük a versenyt a technológia terén. Viszont az energiaárak és az EU-s szabályozások miatt árban nehezen versenyképesek az európai cégek, ennek komolyabb piacvesztés lehet a követkeménye – Kínában ez már be is következett ez a helyi gyártók javára.
Az új piacok szerzése jelenthet megoldást, erre az egyik lehetőség az India és az EU között zajló tárgyalások eredményessége lehet, a másik a Mercusor-megállapodás.
Alkalmazkodni kell az új helyzethez
Magyarországra vonatkozóan Kilián Csaba elmondta, hogy jelenleg mintegy 700–800 beszállító van jelen. Míg a Tier 1-es és a Tier 2-es cégek, valamint az OEM-ek már komoly mérnökgárdát tartanak fent és invesztálnak a K+F-be, addig a kisebb cégek – a a hazai beszállítók túlnyomó többsége – a volumenért és a piacért harcolnak, emiatt nehezen tudnak új technológiai irányokat felvenni. Az elektromos átállás miatt ráadásul sokan ki is szorulhatnak a járműiparból, ha nem tudnak olyan terméket gyártani, amire a belső égésű motorok után is szükség lesz.
„A hatékonyság növeléséhez a digitalizáció, a robotizáció és az MI használata rendkívül fontos, ezekkel élnie kell a beszállítóiparnak” – fogalmazott.
Pozitívumként említette a magyar autógyártásban várható volumennövekedést: a BMW és a BYD új gyáraival, valamint a Mercedes-Benz kecskeméti kapacitásbővítésével az évtized végére a 800 ezres volumen reális cél, megfelelő piaci körülmények között akár egymillió autót is gyárthatnak akkorra Magyarországon, ami lehetőséget jelent a beszállítóipar számára is.
A műsor utolsó perceiben a kínai terjeszkedéssel kapcsolatos intézkedések lehetősége is felmerült. Kilián Csaba szerint meg kell tanulni a kínai kultúrát, együtt kell működni ezekkel a cégekkel. Ezt a célt a MAGE különböző programjai, B2B beszélgetései is szolgálják – ezekre a kínai részről is érkezett már pozitív visszajelzés, valamint már van példa arra, hogy magyar cég szállítson be a BYD-nak. „Ez azonban még kevés, a MAGE igyekszik beindítani a kínai-magyar kapcsolatokat” – mondta.
