Április elején tartották a Versenyképességi Konferenciát, ahol bemutatták Magyarország Kormányának új versenyképességi stratégiáját.
A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Neumann Technológiai Platform közös szervezésében megvalósuló konferenciát Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nyitotta meg, aki beszédében ismertette az új stratégia alapjait.
Elmondta, hogy az Európai Unió versenyképessége csökken az USA és Kína erőteljes gazdaságpolitikájához képest, amiben részben szerepe van annak, hogy az EU szankciós politikája és túlzott bürokráciája hátráltatja versenyképességét. A magyar versenyképességi stratégia célja a hazai versenyképesség növelése 2030-ig, elsősorban a gazdasági szereplők aktív bevonásával. Kifejtette, hogy az Európai Unió versenyképességének megőrzése érdekében az ipari szereplők bevonása és az iparpolitika fokozott figyelembevétele elengedhetetlen. A stratégia kialakításához közel 1300 piaci szereplő véleményét vették figyelembe. Az ágazatok súlya, beruházási volumene, exportaránya és foglalkoztatottsága alapján hat kiemelt ágazatot határoztak meg. A fő hangsúly az iparra helyeződik, a hat kiemelt ágazat: járműipar, egészségipar, élelmiszeripar, alapanyagipar (vegyipar, fémipar, műanyagipar), információs és kommunikációs technológiák, kreatívipar.
Történelmi változás
A hat kiemelt ágazat közül a legnagyobb súllyal a járműipar rendelkezik, egyben itt zajlik a legnagyobb átalakulás is a zöld átállással. Az ágazat víziója 2030-ra:
- Magyarország a nyugati és keleti járműipar összekapcsolódási pontja lesz,
- a járműipar európai tesztközpontja és regionális gyártóközpontja lesz Magyarország,
- az elektromobilitáshoz kapcsolódó ökoszisztéma fejlettsége tekintetében Európa vezető országa leszünk.
A hazai járműipar erősen kötődik az európai környezethez, így a helyzetét is ez határozza meg – ez elsősorban az elektromos átállást jelenti, amihez szorosan kapcsolódik az akkumulátorgyártás. A magyar járműipar stratégiai céljai között szerepel a hazai beszállítók versenyképességének növelése, az alternatív hajtású járművek térnyerése és a tehetségért folytatott verseny.
Az említett stratégiai célokat az alábbi kiemelt javaslatokkal érné el Magyarország:
- Járműipari beszállító-fejlesztési program működtetése, amely az elektromobilitásra történő átállást támogatja
- A beruházási támogatások mértékének meghatározásánál a hazai hozzáadott érték vállalt mértéke, elérésének időtávja és jellege/formája (pl. külföldön alkalmazott technológia hazai tesztelése, K+F tevékenység Magyarországra telepítése stb.) értékelési szempont legyen.
- Járműipari Transzformációs Klaszter létrehozatala, amelynek célja a szükséges kompetenciák megszerzését biztosító tudástranszformáció
- Akkumulátoripari kompetenciaközpont kialakítása
- Gyártósor részelemek, vezérlő-szoftverek fejlesztési tevékenységének támogatása
- Elektronikai alkatrész összeszerelés, kapcsolódó ökoszisztéma fejlesztése
- A járműipari mérnök és technikus képzés minőségi fejlesztése
Általános célok
A magyar versenyképességi stratégia négy pilléren alapul: patriotizmus, technológia, ellátásbiztonság és versenyképesség. A pilléreken belül is kiemelt fókuszban lesz a mesterséges intelligencia minél szélesebb körben történő alkalmazása, valamint az elektromobilitáshoz kapcsolódó ökoszisztéma fejlesztése.
A kiemelt ágazatokban három stratégiai cél mentén fogalmaz meg javaslatokat a stratégia, amelyek mentén az operatív feladatok kell koordinálni a versenyképesség növelésének érdekében.
- Hazai beszállítók fejlesztése, hogy azok minél nagyobb hozzáadott értéket képviseljenek az értékláncban
- Kutatás-fejlesztés és innováció támogatása, mélyebb kapcsolat egyetemek, kutatóközpontok és az ipar között
- Magyar bajnokok kinevelése egyes ágazatokban, melyek külföldön is versenyképesen tudnak terjeszkedni.
A magyar kormány aktívan koordinálja a gazdaságfejlesztést és támogatja a vállalatokat a versenyképesség javításában. Az EU-nak szintén meg kell erősítenie ipari stratégiáját a versenyképesség megőrzése érdekében. A cél a felzárkózás, ehhez oldani kell a magyar gazdaság dualitását, amit a következők szerint érhetünk el.
- A hazai „Tier 1 és 2” beszállítók részarányát 50 százalékra kell emelni.
- A nemzeti bajnokaink számának el kell érnie a 40-et (Unikornis vállalatok feltérképezése és támogatása)
- 20000 exportképes KKV-ra van szükség
- A profitegyenleg hiányát lehetőleg 0-ra kell szűkíteni.
A Magyarország új versenyképességi stratégiáját tartalmazó Fehér könyv teljes egészében az alábbi linken érhető el.