Mi az a „power skill”, és miért érdekes a munka világában?

Jelen cikkben a pandémia után a HR és szervezetfejlesztési körökben angol nyelvterületen elterjedt kifejezés, az úgynevezett „power” készségek jelentésének és jelentőségének járunk utána. A cikk első részében különböző tanulmányokon keresztül bemutatjuk, miért fontos foglalkozni ezekkel a készségekkel a munka világában.

Mai környezetünkben, ahol változások óráról órára következnek be, illetve a technológiai fejlődés rohamléptékű, egy munkavállalónak nem elegendő diplomával rendelkeznie, hanem olyan készségekkel is fel kell vérteznie magát, amelyekkel a fejlett technológiákat és a mesterséges intelligenciát alkalmazó munkahelyek világában is értéket tud teremteni.

A minket érő változások a munkahelyeken is tapasztalhatók, mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalról, legyen szó távoli vagy hibrid környezethez való alkalmazkodásról, sokszínűbb, méltányosabb és befogadóbb szervezetek felépítéséről vagy új módszerek kereséséről a termelékenység növelésére.

A folyamatos változással lépést tartani, mind az iparban, mind a munkahelyeken komoly kihívást jelent. Ez az oka annak, hogy tízből csaknem kilenc vezetőazt mondja, hogy szervezetük vagy már most készséghiánnyal szembesül, vagy arra számít, hogy az elkövetkező öt évben átképzésre lesz szükségük. Ahogy a munkahely változik, úgy változik azon készségek megítélése is, amelyek eredményessé teszik az alkalmazottakat a közeljövőben.

Milyen készségei vannak egy munkavállalónak?

Amikor készségekről beszélünk, akkor a legalapvetőbb csoportosítás a következő:

• Kemény vagy szakmai készségek (hard skills): mindazon ismeretek, képességek és tudás, amelyek elsősorban hagyományos oktatási eszközökkel elsajátíthatók. Ezek a készségek mérhetők, könnyen definiálhatók és specifikusak. A kemény készségek terén szerzett jártasságot megfelelő tanúsítványokkal, készségfelmérő tesztekkel, vizsgákkal lehet bizonyítani. Ilyen készségek például számítógép programozás, idegennyelv ismeret, üzleti elemzőkészség, stb.
• Puha készségek (soft skills): olyan interperszonális készségek, amelyek segítenek együttműködni és megélni a társas / emberi kapcsolatokat. Szociális készségek, kommunikációs készségek, jellemvonások, attitűdök, karrierjellemzők, szociális intelligencia és érzelmi intelligencia hányadosok kombinációja, amelyek lehetővé teszik az emberek számára, hogy eligazodjanak a környezetükben, jól együttműködjenek másokkal, és jól teljesítsenek. Ezek a készségek univerzálisak, viszont nehezen mérhetők és definiálhatók. Ide soroljuk például a kreativitást, meggyőző- és együttműködő készséget, érzelmi intelligenciát, stb.

Ahhoz, hogy az egyén sikeres legyen, természetesen szükségesek a szakmai vagy kemény készségek, de a puha készségek azok, amelyek által a szaktudását az egyén kibontakoztatja és hasznosítja. Ezért nincs értelme többé „puha készségeknek” nevezni őket, mintha egy kevésbé fontos készségkészletet képviselnének a munkahelyen.

Josh Bershin, szervezetfejlesztéssel, vállalati tanulással és tehetséggondozással foglalkozó amerikai tanácsadó cégvezető„power” készségeknek nevezi ezeket a készségeket, mert ahogy ő fogalmaz: „a kemény készségek lágyak (folyamatosan változnak, folyamatosan elavulnak, és viszonylag könnyen elsajátíthatók), a lágy készségek pedig kemények (nehezen építhetők fel, kritikusak, és megszerzésük rendkívüli erőfeszítést igényel)”. A magyar szakirodalomban még nincs a kifejezésre magyar megnevezés. Az idézett szakértő rámutat arra, hogy az úgynevezett „puha” készségek fejlesztése nem olyan könnyű, mint ahogy a nevükből erre következtetünk. Míg a szakmai készségek megszerzése viszonylag egyszerű (oktatásban, tanulással elsajátítható), bár a technológiai fejlődés miatt időről időre meg kell újítanunk az ismereteinket. A szakmai ismeretek elavulását korábban 10-15 évben határozták meg, ma már az elavulási idő öt év, vagy annál is kevesebb lett. A „puha” vagy „power” készségek megszerzésén, fejlesztésén pedig állandóan dolgoznunk kell, illetve saját magunk korlátait kell időnként átlépnünk, hogy megszerezzük őket. Mivel ezek úgynevezett interperszonális (vagy viselkedésbeli) készségek, ezért nem strukturált tanulási módszerekkel, hanem a mindennapi élet során, tapasztalatok által tudjuk őket hatékonyan fejleszteni. Szakmai ismereteink /készségeink lehetővé teszik, hogy az adott munkafeladatokat teljesítsük, viszont ahhoz, hogy hosszabb távon eredményesek legyünk, nagy szükségünk van ezekre az interperszonális készségekre.

A „power” készség kifejezés használata a pandémia után vált elterjedtté, hiszen a megváltozott környezetben, az újfajta munkavégzési módok azonnali elterjedésével ezek a készségek előtérbe kerültek. A szervezetfejlesztők, szakemberek egyértelműen azon az állásponton vannak, hogy ezen készségeken múlik az egyén sikeressége. Míg a szaktudás, szakismeret viszonylag egyszerűen elsajátítható, addig az emberi kapcsolatokhoz fűződő készségeket (soft skills, people skills, interpersonal skills) gyakran egész életünk során fejlesztjük.

A puha készségek szerepe

A puha vagy „power” készségek fontosságára számos elemzés és tanulmány hívja fel a figyelmet.

AStanford Research Institute International és a Carnegie Mellon Alapítvány tanulmányaarról számol be, hogy a hosszú távú munka sikerének 85 százaléka függ a puha készségek elsajátításától és csak 15 százaléka a szakmai készségektől.

AUniversity of Michigan tanulmánya szerinta „power” készségek 12 százalékkal növelik a termelékenységet és a megtartást, és a befektetések 250 százalékos megtérülését hozhatják.

Daniel Goleman amerikai pszichológus szerint (Harvard Business Review: What makes a Leader? – by Daniel Goleman) a „power” készségek közé sorolt érzelmi intelligencia készségek teszik ki a kiválóan teljesítő vezetőket megkülönböztető tulajdonságok közel 90 százalékát.

Az IBM tanulmánya (The enterprise guide to closing the skills gap) szintén arra mutat rá, hogy a munkavállalóknak a digitális készségek és a „puha”, vagy viselkedésbeli készségek keverékére van szükségük ahhoz, hogy sikeresek legyenek a munkaerőpiacon. A tanulmány összehasonlítja, hogy a megkérdezett céges ügyvezetők 2016-ban és 2018-ban milyen fontossági sorrendet állítottak fel a szükséges készségek terén: míg 2016-ban a műszaki készségek és a digitális tudás szerepeltek az első helyeken, addig 2018-ra egyfajta váltás figyelhető meg, a listán előre kerültek a puha készségek: rugalmasság, agilitás, alkalmazkodó készség, időmenedzsment és priorizálás, csapatmunka készségek és a hatékony üzleti kommunikáció.

Forrás: IBM Research Insights – The enterprise guide to closing the skills gap – Strategies for building and maintaining a skilled workforce, Figure 1 alapján fordítva

Az Udemy Business által publikált 2022-es Munkahelyi tanulási trendek (2022 Workplace Learning Trends Report) elemzés arra hívja fel a figyelmet, hogy az alkalmazottak kommunikációs, együttműködési, vezetői és változáskezelési készségeinek fejlesztése elengedhetetlen az agilis üzletmenet és erős vállalati kultúra fenntartásához. Az elemzés szerint a leginkább fejlesztendő „power” készségek:

• kommunikáció és csapatmunka kategóriában: asszertivitás, aktív figyelem, csapatépítés, kritikus gondolkodás.
• vezetői és menedzsment készségek terén: sokszínűség és befogadás, stratégiai gondolkodás, problémamegoldás, coaching, mentorálás. Az elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy ezen készségek megléte nemcsak a vezetői pozíciókat betöltőknek fontosak, hanem mindenkinek.

A Világgazdasági Fórum (WEF – World Economic Forum) 2016 óta készíti el a Munkakörök jövője (Future of Jobs) című éves riportot, amelyben elemzik, hogy milyen készségeket tekintenek a munkáltatók fontosnak.A 2020-as elemzés szerintaz alábbi készségek kerülnek előtérbe 2025-ig:

Forrás: World Economic Forum: The future of Jobs Report 2020 – Figure 27: Perceived skills and skills groups with growing demand by 2025, by share of companies surveyed ábra alapján fordítva

A kritikai elemző gondolkodás és a problémamegoldás már évek óta vezetik a listát. Az ön-menedzselés pedig, amely olyan készségeket foglal magában, mint a folyamatos tanulás, reziliencia (rugalmas ellenálló képesség) stressztűrő képesség, rugalmasság, új elemként jelent meg.

A LinkedIn elemzése, a 2021-es Munkahelyi Tanulás Elemzés (Workplace Learning Report) szerint a munka új világában „power” készségekre van szükség. Az általuk megkérdezett szervezetfejlesztési szakemberek megítélésése szerinti TOP 10 készséglista a következő:

• Reziliencia, alkalmazkodás
• Technológiai, digitális készségek
• Kommunikáció távoli vagy elszórt csoportok között
• Érzelmi intelligencia
• Keresztfunkcionális együttműködés
• Vezetés a változásokon keresztül
• Változásmenedzsment
• Stresszkezelés, mindfulness
• Időmenedzsment
• Kreativitás

A TOP 10 legfontosabbnak ítélt készség között kilenc „power” készség szerepel (vastaggal szedettek).

Az idézett tanulmányok, elemzések rávilágítanak, hogy miért fontos ezekkel a készségekkel foglalkozni, hogyan nő a szerepük a gyors technológiai fejlődés és állandó változások közepette az egyén boldogulása és eredményessége szempontjából.

A cikk második részében javaslatokat is adunk ezen készségek fejlesztéséhez.