Orbán Viktor miniszterelnök, Dr. Stefan Hartung, a Robert Bosch GmbH igazgatótanácsának elnöke és Dr. Szászi István, a Bosch Csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban együtt adták a Bosch Budapest Innovációs Kampuszt a fővárosban szeptember 8-án délelőtt.
A kampusz építési munkálatai 2018-ban kezdődtek, a beruházás összesen 70 milliárd forintba került. Az új létesítmény erősíti Magyarország szerepét a nemzetközi innovációs és ipari együttműködések, valamint a globális járműipari fejlesztések területén. A 14 ezer négyzetméteres kampusz kutató- és tesztlabornak, egyedülálló felszereltségű tesztpályának és egy óriási, csúcstechnológiás tesztcsarnoknak ad otthont.
Stefan Hartung beszédében kiemelte, hogy ez a beruházás is jól mutatja, hogy Magyarország és a magyar mérnökök tehetsége, felkészültsége kulcsszerepet tölt be a Bosch-nál. „A Bosch neve 136 éve egyet jelent az élen járó technológiákkal. A Budapesti Fejlesztési Központ az elmúlt években a Bosch egyik zászlóshajójává vált” – fogalmazott a Bosch vezetője, aki kiemelte azt is, hogy az Adria régió központjaként a létesítmény szerepe túlmutat Budapesten.
A Bosch Magyarország barátja
Orbán Viktor a megnyitón elmondta, hogy kisebbfajta csoda az, ami létrejött Budapesten. Elsőként a Bosch magyar mérnökeinek és dolgozóinak köszönte meg a beruházás létrejöttét, hiszen az ő munkájuknak köszönhetően valósulhatott meg. Emellett a Bosch dolgozóinak korábbi tanárainak is megköszönte a munkáját.
A miniszterelnök szerint a kísérletezés az innováció kulcsa, a magyar kormány pedig minden olyan beruházást támogat, ami fejlődést hoz hazánkba. Mint mondta, a Bosch jelenléte a javunkra válik.
Orbán Viktor szólt az energiaválságról is, melyet Európa legnagyobb kihívásának nevezett. A miniszterelnök szerint fontos, hogy semmilyen energiaforrás használatától ne zárkózzunk el. Kiemelte, hogy az orosz-ukrán háborúban alkalmazott szankciós politikát nem tarja jó útnak, hiszen az az oroszokat nem kényszerítette térdre, Európa viszont nyögi a szankciók következményeit. Magyarország ugyanakkor nem adja fel stratégiai céljait.
1800 új munkahely
Dr. Szászi István
Dr. Szászi István beszédét egy anekdotával kezdte Bánki Donátról és Csonka Jánosról, akik a karburátor megalkotóinak tekinthetők, noha a siker végül nem az övék lett, hiszen a szabadalomra nem volt pénzük. A Bosch hazai jelenléte biztosítja, hogy hasonló ne történhessen a jövő mérnökeivel: „a jó ötlet szükséges, de nem elégséges” – fogalmazott Szász István.
A Bosch Csoport hazai vezetője szerint a kampusz a nemzetközi Bosch Csoport egyik legjelentősebb autóipari fejlesztési központja egész Európában, létszámát tekintve is a legnagyobbak között van: az új kampusz 1800 új munkahelyet teremt, ma pedig mintegy 3000 ember dolgozik 90 ezer négyzetméteren a Bosch Gyömrői úti központjában – mutatott rá Szászi István.
Az új kampusz fontos része egy egyedülálló felszereltségű, 10 ezer négyzetméteres műszeres tesztpálya, ahol ellenőrzött körülmények között, a legkülönbözőbb útfelületeken, különféle szituációkban tudják hangolni az autók vezetéstámogató rendszereit. A tesztpálya saját üzemanyag-töltőállomással és elektromos töltési lehetőségekkel rendelkezik.
Az óriási tesztcsarnok egyszerre akár több kamiont is képes fogadni, itt a jövő haszongépjárműveinek tesztelése zajlik majd.
A jövő munkahelye
A szeptember 8-án ünnepélyes keretek között átadott Bosch Budapest Innovációs Kampusz a jövő munkahelyének vízióját valósítja meg azzal, hogy kreatív és inspiráló munkakörnyezetet teremt a dolgozóknak. Az építés során a legújabb HR-trendeket és a munkavállalók igényeit is szem előtt tartották.
A Bosch hazánkban az ipari és akadémiai szféra aktív közreműködésére épít. Ahogyan Szászi István fogalmazott, az új kampusz újfajta megközelítést szimbolizál, túl kell lépni a falakon, és sokszereplős ökoszisztémát kell létrehozni egyetemekkel, startupokkal, akadémiai intézetekkel, kis- és középvállalatokkal és a kormányzattal együttműködve. „Így lehetünk igazán innovatívak” – mondta.
Az új létesítményben kiemelt hangsúlyt fordítanak a fenntarthatóságra és az energiatakarékos üzemeltetésre. Ezt többek között kiemelkedően jó hőszigeteléssel, automatizált világítással és hővisszanyerős szellőztetéssel érik el, de a jövőben napelemek is segítik majd a működést. A kutatás-fejlesztési részleg által termelt hőt is felhasználják a fűtéshez.