Járműipar online: az új időszámítás, sokasodó kihívások

A Portfolioval közösen szervezett online eseménysorozatunk negyedik kiadása szeptember. 2-án került megrendezésre. Az elmúlt szerdán megrendeztük a Járműipar 2020 online konferenciasorozatunk negyedik, egyben utolsó alkalmát, amelynek keretében az elmúlt évek hagyományaihoz hűen sor került a Vezetői Kerekasztal beszélgetésre is.

Ennek keretében a magyar autóipar meghatározó vezetői válaszoltak a feltett kérdésekre, mondhatták el véleményüket azzal kapcsolatban, hogy melyek most a gyártásukkal kapcsolatos legnagyobb kihívások, milyen visszarendeződésre számítanak a magyar autóiparban, milyen változások zajlanak a munkaerőpiacon és milyen további támogatásokra lenne szüksége az iparágnak ahhoz, hogy a koronavírus okozta válságból megerősödve kerülhessen ki.

A Vezetői Kerekasztal résztvevői voltak:

Győri Imre, ügyvezető igazgató, Magyarmet Finomöntöde Kft.; Kis István, ügyvezető igazgató, Harman Becker Gépkocsirendszer Gyártó Kft.; Lőre Péter, vállalati kommunikáció és kormánykapcsolatok vezető, Audi Hungaria Zrt.; Mesics Olívia, személyügyi igazgató, Opel Szentgotthárd; Salgó András, vállalati kommunikációs igazgató, BMW Group Magyarország; Dr. Urbán László István, Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE): a Felügyelő Bizottság elnöke, Magyar Suzuki Zrt. (MS Zrt.): vezérigazgató-helyettes.

Moderátor, a kérdések összeállítója:Kilián Csaba, ügyvezető főtitkár, Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE)

Erős második félév jöhet a magyar autóiparban

A beszélgetés résztvevői először azzal kapcsolatban adtak átfogó képet, hogy várakozásaik szerint hogyan alakul majd a termelésük felfutása az év hátralevő részében és melyek azok a pozitív jelek, amelyek valóban bizakodásra adhatnak okot a jövőt illetően.

Lőre Péterelmondta, hogy az elmúlt időszakban a nemzetközi autópiacok élénkülése tapasztalható, kiemelten igaz ez Kínára, a világ legnagyobb autópiacára. Az autóeladások felfutásának köszönhetően pedig arra számít, hogy az Audi Hungaria nagyon jó második félévet fog tudni zárni. Azzal kapcsolatban, hogy a 2019-es gyártási számokhoz képest hogyan alakulhat az idei év elmondta, azt a több hetes időszakot, amíg Győrben szünetelt a termelés, nem fogják tudni bepótolni a második félévben még úgy sem, hogy nagyon erős időszakra számítanak.

A világban három különböző ütemről beszélhetünk, Kínában egy V-alakú erős visszapattanás történt

– emelte ki Salgó András.

Hozzátette, az amerikai piacon látnak pozitív jeleket, de még sok a bizonytalanság, míg a rendkívül komplex európai autópiac vegyes képet mutat az autóeladások tekintetében. A magyarországi folyamatokkal kapcsolatban elmondta, részben annak köszönhetően, hogy a hazai kereskedéseknek nem kellett bezárniuk, az év első nyolc hónapjában kisebb mértékű visszaesés következett be az eladásokban, mint Nyugat-Európában. Rámutatott, számukra nagyon pozitív hír, hogy az eladásiak már érdemben tudtak növekedni augusztusban, amely alapján arra számítanak, hogy az idei értékesítésük megközelíti majd a 2019-es szintet, feltéve, hogy stabil marad a gazdasági helyzet Magyarországon.

Urbán László is nagyon pozitívan nyilatkozott az augusztusi számoknak köszönhetően. Kiemelte, hogy a nagykereskedelmi értékesítése az Esztergomban gyártott autóknak 20 százalékkal növekedett a múlt hónapban az előző év azonos időszakához képest, a kiskereskedelmi eladások pedig nagyjából megegyeztek a 2019-ben elért számokkal Európában.

Júniustól folyamatosan heti hat napban folyik a munka a szerelősorokon, a gyártósorokon pedig a teljes heti termelésére álltak át a kollégák augusztustól a szentgotthárdi üzemben

– jelentette ki Mesics Olívia. Rámutatott, a magyar operáció a koronavírus-járvány alatt ki tudta használni versenyelőnyét, rugalmasságát, költséghatékonyságát, így sikeresen be tudott szállni abba a versenybe a PSA csoporton belül, amelynek eredményeként plusz kapacitásokat szereztek meg.

Kis István arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy azok a megatrendek, amelyek az iparágat érdemben befolyásolják, illetve alakítják annak jövőjét, nem a koronavírus-járvány alatt indultak. A világjárvány ugyanakkor vagy gyorsította, vagy lassította ezeket a globális autóipart befolyásoló folyamatokat. Rámutatott, hogy vállalata nagyon pozitívan jött ki a kialakult helyzetből, ugyanis januárban elindult egy európai gyártóművi optimalizáció a cégcsoportjukon belül. Ennek eredményeként egy németországi gyáregység bezárása után a termelést Magyarországra telepítették át, ez a folyamat pedig a koronavírus-válság miatt visszaesett megrendelési volumenek hatására nem volt annyira feszített, több idő maradt a felkészülésre és maga a termelés felfuttatása is nyugodtabb körülmények között valósulhatott meg. Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy a járvány hatására nem fogják tudni a korábban kitűzött éves tervüket elérni, megközelítőleg az árbevételük 15-20 százalékos csökkenését várják. Az elmúlt hónapok alapján viszont nagyon erős második félévre számítanak.

Sajnos mi is érzékeltük az autóipar visszaesését, körülbelül 10 százalékkal csökkent a rendelésállományunk

– jelentette ki Győri Imre. Nagyon jó hír viszont, hogy mostanra eljutottak oda, hogy a korábbi években megszokott kapacitáskihasználtság mellett tudnak gyártani az autóipari megrendelőjük számára. Rámutatott, hogy vállalata nem csak az autóiparnak szállít be, a több lábon állás nagy előnye volt, hogy egészen augusztus végig ráláttak a rendelésállományukra.

A koronavírus-járvány új helyzetet teremtett a munkaerőpiacon

A koronavírus-járvány jelentős változásokat eredményezett a munkaerőpiacon: a korábbi munkaerőhiány gyakorlatilag megszűnt Magyarországon. Ezzel egy időben a fókusz a munkavállalók megtartására, egészségi állapotuk megőrzésére, a biztonságos munkahelyek kialakítására tevődött át az autóiparban is.

A fentiekkel kapcsolatban Mesics Olívia elmondta, hogy a HR-stragiák egy része változott, ugyanakkor bizonyos kérdések nem változtak. Rámutatott, munkaerő-gazdálkodási szempontból alapvetően három dologgal szembesültek: a leállásokat követően a legfontosabb feladat a foglalkoztatások fenntartása, majd az egészségvédelmi intézkedések bevezetése volt. Fontos volt továbbá az is, hogy a felszabadult munkaidőt értékteremtő tevékenységekre fordítsák. A szervezetfejlesztés területén pedig új kihívás jelent meg, az otthoni munkavégzés, amelynek keretrendszerét ki kellett alakítani, amelyet hatékonyan meg kellett szervezni.

Számunkra kiemelten fontos volt a folyamatos termelés fenntartása. A koronavírus cégen belüli megjelenése, egy esetleges leállás késést eredményezhetett volna a szállításban, ezért egy hármas intézkedést hoztunk, amelynek köszönhetően mindez a mai napig nem következett be

– hangsúlyozta Győri Imre. Kiemelte, hogy ezek kivétel nélkül technikai intézkedések voltak: bevezették a portán történő szigorú ellenőrzéseket, a szájmaszk és a fertőtlenítőfolyadék használatát, így sikerült megakadályozni a járvány megjelenését a vállalatukon belül.

Kis István elmondta, hogy a kialakult helyzetben arra törekedtek, hogy megőrizzék a szakképzett, tanult munkavállalóikat. Ennek hátterében egészen egyszerűen az állt, hogy a vállalatuk számára sokkal nagyobb költséget, minőségi kockázatot jelentett volna, ha a piac újbóli fellendülésekor új embereket kell felvenniük és betanítaniuk.

A győri Audi-gyár a koronavírus-járvány hatására öt hétre leállt, ugyanakkor a hazai nagy autógyárak közül elsőként kezdtük meg a termelésünk felfuttatását és elsőként vezettük vissza a három műszakos munkarendet

– emlékeztette a résztvevőket Lőre Péter. Rámutatott, a kihívásokkal teli időszakban több olyan intézkedést is hoztak, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy megőrizhessék, hosszú távon biztosíthassák a munkahelyeket az Audi Hungarianál. A vállalatnak számos szlovákiai dolgozója van, a szeptember 1-én életbe lépet határzárral kapcsolatban Lőre Péter elmondta:

Örültünk annak, hogy a kormányhatározat lehetővé teszi a Szlovákiában élő munkatársaink számára az ingázást. Természetesen szerettük volna, ha a Vámosszabadi határátkelő nyitva marad, várjuk azt, mikor teszi a helyzet lehetővé, hogy a kollégáink a számukra fontos határátkelőn keresztül tudják megközelíteni az országot.

Urbán László kijelentette, hogy nagyon hasonló megoldásokat alkalmaztak a HR területén, mint az Opel szentgotthárdi üzemében és az Audi győri operációjánál. Hozzátette, számukra az volt a legnagyobb kihívás, hogy a nagy létszámú kölcsönzött munkaerőt, amely március közepén rögtön elhagyta a Suzuki-gyárat, hogyan pótolják. Amíg ez július közepéig nem történt meg, nem is tudták újraindítani a gyártást a második műszakban. Mindezek fényében döntöttek úgy, hogy a jövőben nem támaszkodnak kölcsönzött munkaerőre, hanem a korábban ilyen státuszban foglalkoztatottakat igyekeztek felvenni a Magyar Suzuki saját állományába.

Azzal kapcsolatban, hogy hazai kkv-ként mennyire van lehetősége a Magyarmetnek automatizálni, robotizálni a folyamatait Győri Imre elmondta, hogy elsősorban a technológiai folyamataikat robotizálják. Ennek köszönhetően képesek arra, hogy garantálják az általuk előállított alkatrészek magas minőségét. Rámutatott, kiemelten fontos a jövő szempontjából a munkavállalók digitális irányú fejlesztése, képzése. Ennek hiányában ugyanis lemaradnak a riválisaikkal szemben és hosszú távon akár az is előfordulhat, hogy kiesnek a versenyből.

Salgó András a debreceni BMW-gyár építésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány hatással volt a beruházás megvalósítására. Kiemelte, lelassultak ugyan a folyamatok, de az üzem fel fog épülni, az ehhez szükséges munkálatok jelenleg is zajlanak és a vállalat Magyarország iránti elkötelezettsége töretlen.

Már van 20 kollégánk, akik a debreceni gyáregység irodájában dolgoznak folyamatosan és a munkavállalók toborzása is újra elindul

– tette hozzá Salgó András.

További állami támogatásokra van szükség a magyar autóipar megerősítéséhez

Természetesen a Járműipar 2020 online konferencia utolsó alkalmával is kiemelt téma volt, hogy milyen állami intézkedésekre, támogatásokra van szükség a jövőben annak érdekében, hogy a magyar autóipar helyzete, versenyképessége tovább erősödjön.

Ezzel kapcsolatban Kis István kiemelte, hogy nagyon fontos lenne olyan támogatás bevezetése, amely segíti a vállalakozásokat abban, hogy képesek legyenek megtartani a munkavállalóikat. Fontosnak tartotta azt is, hogy az állam segítse a vállalatokat abban, hogy megfelelő képzést biztosíthassanak a fiataloknak, leendő munkavállalóiknak.

Urbán László hangsúlyozta, hogy a kormánynak sikerült kialakítania azt a keretrendszert a gazdasági szereplőkkel együttműködve, amelynek köszönhetően ma már optimistábbak tudnak lenni a jövőt illetően, mint 3-4 hónappal ezelőtt. Hozzátette, hogy ezt a keretrendszert kell majd fenntartani, esetlegesen új elemekkel feltölteni annak érdekében, hogy tovább erősítsék a hazai vállalatokat. Rámutatott, nagyon pozitív a jövő szempontjából, hogy a kormányzat erőteljesen támogatja a kutatás és fejlesztést Magyarországon.

Mesics Olívia kiemelte, hogy a koronavírus második hulláma esetén a bértámogatási programok átmenetileg nagy segítséget jelentenének a vállalatoknak. Lényeges lenne az új autók értékesítésének támogatása is Magyarországon, ahogy fontos lenne az is, ha a hirtelen kialakult speciális helyzetekre gyorsabb állami reakciók születnének. Rámutatott, egyszerűbb, könnyebben átlátható ügyvitelre, adminisztrációra lenne szükség. Érdemes lenne a támogatások feltételrendszerét és mértékét is átgondolni. A törvényhozóknak figyelembe kellene venni a körülöttünk lévő globális gazdasági környezet bizonytalanságát, az autóipart érintő változásokat, melyek megnehezítik a hosszútávú tervezhetőséget.

Salgó András hangsúlyozta, hogy az elektromos autók támogatása, a nagycsaládos, hétüléses modellek támogatásának megléte nagyon fontos. Kiemelte, hogy egyre nagyobb arányban váltanak a vásárlók konnektorról tölthető modellekre, éppen ezért fontos lenne ennek az infrastruktúrának a kiépítése, erőteljes fejlesztése annak érdekében, hogy az országos lefedettség javuljon.

Győri Imre szerint nagy szükség lenne államilag támogatott lakásprogramra annak érdekében, hogy a pályakezdő fiataloknak biztosítva legyen a megfelelő lakhatás, amely komoly visszatartó erőt jelenthetne a külföldi munkavállalástól, illetve hozzájárulhatna ahhoz, hogy idehaza vállaljanak munkát.

Lőre Péter pedig elmondta, hogy nagyon jónak tartják annak az intézkedéscsomagnak a struktúráját, amelyet a kormány a gazdasági szereplők számára kidolgozott. Kiemelte, hogy a járműipar meghatározó szereplői intenzív párbeszédben vannak a kormányzati szervekkel. Rámutatott, abban az esetben, hogyha a koronavírus második hulláma további intézkedések bevezetését tenné szükségessé, hatékony lenne, hogyha ezekről még inkább kikérné a gazdasági szereplők véleményét a kormány.