Az Automotive Hungary 2018-as, hivatalos konferenciája az Ipar 4.0 témáját vette górcső alá. A Magyar Gépjárműipari Egyesület – MAGE a Portfolio Csoporttal együttműködésben szervezett eseménye három szekcióból állt. Az első szekció záró panelje azt a kérdést járta körbe, hogy mire érdemes figyelni egy-egy digitalizációs fejlesztési projekt tervezésénél és megvalósításánál? A panel résztvevői voltak: Bara Tamás, létesítményfenntartási és karbantartási vezető, Valeo Auto-Electric Magyarország Kft.; Hirschler Judit, ügyvezető igazgató, Hirschler Glas Kft.; Hlács Balázs, business development manager, Siemens Zrt.; Molnár István, Digitális Gyár mérnökség vezető, Continental Automotive Hungary Kft.; és Topolcsik Melinda, a Bridgestone EMEA régió elnöke, a Bridgestone Tatabánya Termelő Kft. ügyvezető igazgatója. A panel moderátora Kilián Csaba, a MAGE ügyvezető főtitkára volt.
2016-ban a Siemens Zrt. egy felmérést készített kifejezetten Ipar 4.0 tárgyban a jelentősebb beszállítói cégek körére vonatkozóan, melyet 2018-ban szélesebb mintavételben megismételt. Az utóbbi kutatás már a kkv-kra is kiterjedt. Hlács Balázs a felmérés két tanulságát emelte ki. Azt, hogy 2018-ban megközelítőleg ugyan olyan szinten tartottak a megkérdezettek, mint 2016-ban, valamint azt, hogy a munkaerő kérdését tíz megkérdezettből hét jelentős problémaként definiálta. Hlács a felmérés kapcsán szemléletváltásról beszélt az Ipar 4.0 tematikában. Egyfelől a 2016-os kutatásban digitalizációs fejlesztésnek besorolt lépések jelentős részét a megkérdezett cégek 2018-ban már inkább vállalati modernizációs lépésként definiálják (pl. adminisztratív folyamatok kiváltása). Másfelől olyan munkafolyamatokat tekintenek digitalizációnak, mint a szervezet meglévő szoftvereinek összekapcsolása, hálózatban való kezelése, illetve a digitális adatgyűjtés és adatelemzés.
Hirschler Judit moderátori kérésre igyekezett általában a kkv-k szempontjából megközelíteni az Ipar 4.0 kérdését. A nagyvállalatok mindig a saját útjukat járják, a kisvállalatoknak Hirschler azt javasolja, hogy akkorát merítsenek, amekkorát ki is tudnak húzni egy fejlesztési projektből. A kkv-knak ezért Molnár István azt tanácsolta, hogy mindenképp már a fejlesztés elején vonjanak be szakértőt. Bara Tamás is az előkészület fontosságára hívta fel a figyelmet a K+F projektek kapcsán: ha nincs megfelelő előkészítés, csúszás és pótmunka a következmény.
Online szavazás eredmények | Portfolio – MAGE Ipar 4.0 konferencia, Automotive Hungary – 2018, október 18.
A panelbeszélgetésből kiderült, hogy a stratégiai hátrány, melyet az új technológiák bevezetésének esetleges megkésettsége okoz nem feltétlenül tekinthető véglegesnek. Topolcsik Melinda ennek kapcsán az adaptáció tekintetében beszélt a helyi szakértelem innovatív erejéről. Annak ellenére, hogy a Bridgestone Tatabánya Termelő Kft. teljes mértékben kénytelen a japán anyavállalat szakértelmére támaszkodni, a leleményes magyar stáb mindenre talál megoldást. Az anyavállalattól érkező tudást a dolgozókkal ugyanis lokalizálni szükséges. Topolcsik mindemellett kiemelte azt is, hogy teljes mértékben mesterséges intelligenciával dolgoznak, nem pusztán a gyártási folyamat automata, hanem képesek ellenőrizni is a folyamatokat, és feldolgozni a befolyó információkat.
A mibe fektessünk fejlesztési pénzt kérdése kapcsán panel a résztvevői rámutattak a különféle döntési nehézségekre. Termelő eszközt vagy adatfeldolgozó programot vásároljon-e egy cég dilemmája egy, a hétköznapi életből merített példa volt. Ilyen és hasonló kérdések megválaszolásához nyújt segítséget a Mintagyár program, mely 2018 eleje óta aktív, és amelyre külön ki is tért a panelbeszélgetés. A három óra elméleti bevezetőt követő több alkalmas gyakorlati program és konzultációs lehetőség koncepcióját alapvetően helyesnek és hasznosnak értékelték a résztvevők. Ezzel együtt felhívták a figyelmet, hogy ki kellene terjeszteni a projektet és mindenki számára hozzáférhető formára kéne továbbalakítani.
A mintagyárak és tudástranszfer témájához illeszkedő tematika az oktatási intézményekkel való együttműködés kérdése. Sajnálatos módon általános tapasztalatként hangzott el, hogy nem kellőképpen hatékony az egyetemekkel való együttműködés. Kevés diák jelentkezik és még ennél is kevesebb jelenik meg a külső, kihelyezett gyári oktatáson. A panel résztvevői az oktatás túlzott elméletorientáltságára hívták fel a figyelmet, mely tendencia háttérbe szorítja a gyakorlati ismeretek elsajátításának a lehetőségét. Azt, hogy egy vállalatnál a frissen felvett munkaerő rögtön hozzáadott értéket tudjon termelni a jelen oktatási rendszer nem teszi lehetővé – állították a résztvevők. Az egyetemi évek alatti szakmai gyakorlat több mint puszta tanulási lehetőség, szakmai indíttatású kötődés eredője is lehet, mely segít itthon tartani a kivándorolni igyekvő, pályakezdő, tehetséges munkaerőt – érvelés is a beszélgetés egy fontos konklúziójának tekinthető.
Az Ipar 4.0 eredmények vonatkozásában a Bridgestone 15%-os hatékonyságnövekedésről számolt be. A Continental képviselője az azonos létszám melletti megduplázott bevétel tényét emelte ki. A Simens-nél külön OEE%-ban mérik a szolgáltatási eredményeket, mely alapján a minőség vonatkozásában értek el eredményt, illetőleg az EHS (azaz Environmental, Health and Safety) terén tapasztaltak növekedést. A Hirschler Glas Kft. a komoly vállalati megrendeléseket említette eredményként, míg a Valeo képviselője a válaszadási rugalmasságot, gyorsaságot emelte ki, melynek háttere a technológiai innováció volt.
Vonatkozó Portfolio cikkek:
A mesterséges intelligencia nem kiváltja, csak kisegíti az embert
Az ipar 4.0 túlmutat a technológia megoldásokon
Hozzá sem tudnak szagolni az egyetemről kikerülők az ipar 4.0-ás folyamatokhoz
Nem csak a robotok jelentik az ipar 4.0-át
A digitalizálás három varázsszava: agilitás, nyitottság és bátorság
Bárkinek elérhetőek az Ipar 4.0 kulcs technológiái Magyarországon
Beszéltek a technológiáról, amelyet magyar cég szállíthat a legnagyobb autógyártóknak