A Mercedes-Benz készen áll története legátfogóbb termékoffenzívájára: a következő három évben összesen több mint 40 jármű gyártását fogják megkezdeni három kontinensen. A vállalat a „Next Level Production” programmal a digitalizáció és az automatizálás segítségével teszi rugalmasabbá, hatékonyabbá és fenntarthatóbbá a termelését.
A termékoffenzíva a brémai és a kecskeméti gyárban indul. Előbbiben 2026 első negyedévében az új, elektromos GLC-vel, Magyarországon pedig a második negyedévben a még bemutatás előtt álló, EQ technológiájú C-osztállyal. Az új elektromos GLC gyártása rugalmasan, ugyanazon a gyártósoron fog zajlani, mint a Mercedes-Benz EQE, valamint a belső égésű motorral és hibrid hajtással rendelkező GLC modelleké. A „local-for-local” stratégiával összhangban a kínai piacra szánt hosszú tengelytávú változatok gyártása később kezdődik meg a pekingi gyárban.
Az új gyártási lépések szimulálására létrehozott „digitális ikrek” használatának köszönhetően a szerelőüzemekben végzett kiterjedt építési és átalakítási munkálatokat gyorsan és költséghatékonyan hajtották végre, a folyamatos működés hosszabb idejű megszakítása nélkül. Az új AI-alkalmazások használata az MO360 ökoszisztémában lehetővé teszi az üzemek számára, hogy tovább optimalizálják a járműgyártást, miközben ugyanazon a gyártósoron folytatják a belső égésű, a hibrid és az elektromos meghajtású járművek készítését.
„A Next Level Production jelentősen növelte globális gyártási hálózatunk rugalmasságát, hatékonyságát és ellenálló képességét. Járműgyáraink átfogó átalakításával sikeresen megteremtettük a Core- és Top-End szegmensek jövőbeli gyártási portfóliójának alapjait. A brémai és a kecskeméti gyár élen jár ebben. Az a tény, hogy a brémai gyár gyártja a teljesen elektromos GLC-t, az új architektúra első Core modelljét, egyértelműen elkötelezettséget jelent Németország, mint ipari helyszín iránt” – mondta Jörg Burzer, a Mercedes-Benz Group AG igazgatótanácsának gyártásért, minőségért és ellátási lánc menedzsmentért felelős tagja.
Termékoffenzíva indul az európai gyárakban
A Mercedes-Benz üzleti tervének részeként a vállalat több mint kétmilliárd eurót fektetett be európai üzemeibe. Gyártási szakértelmükkel és következetes digitalizációjukkal ezek a telephelyek jelentősen hozzájárulnak a globális gyártási stratégia sikeres megvalósításához. Az elektromos CLA, az első Mercedes Modular Architecture (MMA) alapú modell sikeres bevezetését követően a rastatti gyárban a vállalat most a Core és Top-End szegmens modelljeivel folytatja termékbevezetési kampányát.
A brémai elektromos Mercedes-Benz GLC és a kecskeméti elektromos C-osztály mellett a sindelfingeni gyár is felkészül az új elektromos Mercedes-AMG modellek gyártására, amelyek már a tesztelési fázisban vannak. Bréma és Sindelfingen továbbra is vezető gyárak maradnak a Core és Top-End szegmens modelljei számára. Ezzel a Mercedes-Benz megerősíti Németország kulcsfontosságú szerepét ipari helyszínként a globális gyártási stratégiában.
A gyártási költségek 2024 és 2027 között tíz százalékkal csökkennek. Ezt számos intézkedéssel fogják elérni, többek között a digitalizációnak köszönhető gyártási és logisztikai hatékonyság növelésével, a mesterséges intelligencia és digitális ikrek alkalmazásával, illetve a megújuló energiák fokozottabb használatával. Ezenkívül az alacsonyabb költségvonzattal bíró országok aránya 2027-re 15-ről 30 százalékra nő a termelésben.
Megnövekedett rugalmasság az értékláncban
A Core és Top-End szegmensekben bejelentett modelleket folyamatosan vezetik be a globális gyártási hálózatba. Ezt az üzemek MO360 gyártási ökoszisztémába való integrálása és a MO360 adatplatform teszi lehetővé. Ezenkívül a gyárakat következetesen összehangolják az MB.OS felhőalapú gyártási technológiáival. A magas fokú digitalizálás és a digitális ikrek használata képezi az alapját a hálózat egészében egységesített, skálázható és egyúttal rugalmas gyártási folyamatoknak.
Ezen túlmenően a Mercedes-Benz az Apptronik vállalattal való együttműködésén keresztül a következő években humanoid robotok széles körű alkalmazását tervezi a gyártásban, különösen az intralogisztikai területeken. Az MO360 alkalmazásokat és az MB.OS technológiát folyamatosan fejlesztik majd a mesterséges intelligencia segítségével. Ez az innovatív megközelítés lehetővé teszi az új modellek zökkenőmentes integrálását a meglévő sorozatgyártásba, valamint biztosítja a stabil felfutást. Ugyanakkor a jelentős rugalmasság és alkalmazkodóképesség lehetővé teszi a gyors és hatékony reagálást az új geopolitikai kihívásokra.
„Az MMA-val a Mercedes-Benz megtette az első lépést a szoftverközpontú járművek korszakába. Az MB.EA-val a Mercedes-Benz teljes portfólióján belül a technológiák intelligens modularizációjának még következetesebb megvalósítása következik. Ez a gyártásban is nagyobb intelligenciát és rugalmasságot igényel” – fogalmazott Jörg Burzer.
Fenntarthatóság a „Next Level Production” programban
A gyártás fontos szerepet játszik a Mercedes-Benz fenntartható vállalati stratégiájában. Az egyik fókuszpont a hálózat energiaellátása: 2022 óta a Mercedes-Benz saját járműgyártó telephelyei mérleg szerint szén-dioxid-semlegesek, és 2030-ra a gyártás energiaigényének több mint 70 százalékát megújuló energiával tervezik fedezni. Ezt többek között a saját telephelyeken történő nap- és szélenergia kapacitások kiterjesztésével, valamint megfelelő áramvásárlási szerződések megkötésével fogják elérni. A tervezett projektek – egy szárazföldi szélerőműpark Papenburgban, és egy tengeri szélerőműpark a Balti-tengeren – jól haladnak. A szükséges hatósági engedélyeket megadták, és most megkezdődhet a szélturbinák építése. A Mercedes-Benz világszerte működő összes gyártóüzemének célja, hogy 2039-re 100 százalékban megújuló energiával működjön.
