A magyar járműipar igazi nagyágyúinak részvételével zajlott le az idei Techtogether+ első kerekasztal-beszélgetése a Drivingcampen, az autopro.hu és a Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) közös szervezésében megvalósuló szakmai rendezvényen. Szó esett az iparág előtt álló kihívásokról, Európa helyzetéről és az elektromos átállásról is.
A Techtogether+ három az egyben rendezvényének Hatékonyság és felelős működés a verseny szorításában című konferenciáján az ipar legégetőbb, legizgalmasabb és leginkább húsba vágó témái kerültek elő a hazai járműipar kiemelkedő szereplői által megvitatva. A beszélgetésen Les Zoltán, az Audi Hungaria Zrt. járműgyártásért felelős igazgatósági tagja, Dapsy Zoltán, az AUMOVIO Budapest ügyvezető igazgatója és gyárigazgatója, Krisztián Róbert, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese, Szilágyi Balázs a CATL Hungary közügyekért felelős vezetője, valamint dr. Pata Ildikó, a Pata Ipari Kft. tulajdonos ügyvezetője vettek részt, míg a moderátor a Magyar Gépjárműipari Egyesület ügyvezető főtitkára, Kilián Csaba volt.
Elsőként a kihívások kerültek terítékre. Krisztián Róbert optimistán látja a magyar járműipart, véleménye szerint közép és hosszútávon növekvő pályára állhat az iparág. Ugyanakkor a jelenlegi helyzettel kapcsolatban megjegyezte, hogy újdonság a kihívások sokrétűsége, komplexebb a megoldásra váró halmaz, mint egy-egy konkrét válság idején. Ma a legnagyobb kihívás az Európai Unióban a piaci kereslet visszaesése, és ebből fakadóan a gyárak alacsony kihasználtsága: „míg 2019-ben és az azt megelőző években 15 – 15,5 millió autót adtak el Európában, addig idén az előrejelzések szerint 13 millió eladott autó várható a régióban” – fogalmazott Krisztián Róbert. Hozzátette, idén várhatóan 6 százalék lesz a kínai gyártók piaci részesedése, ez viszont folyamatosan bővül, 2019-ben viszont még elhanyagolható volt. Azaz összességében 2,5 – 3 millió autóval kevesebbet gyártanak Európában a korábbiakhoz képest, ami komoly probléma.
Les Zoltán ellenben negatívabb képet festett. Mint fogalmazott, a hazai autógyárak tulajdonosai is nyugat-európai cégek, ezért Európa nehezebb helyzete kihat Magyarországra. A versenyképességet illetően kihívásnak tartja a kínaitól eltérő munkakultúrát, a robotizáció alacsonyabb szintjét Kínához és Japánhoz viszonyítva, valamint azt, hogy nincs határozott irány az EU-ban. Magyarországon emellett túl kevés mérnököt képeznek, ez is gond lehet hosszabb távon.
Les Zoltán, az Audi Hungaria Zrt. járműgyártásért felelős igazgatósági tagja (jobbra) | Fotó: Lugosi Péter
„Határozott irány kell, amitől utána már nem érdemes eltérni, arra kell koncentrálni” – vélte Les Zoltán, hozzátéve, hogy nem lehet minden hajtástípust egyformán fejleszteni, ez egyszerűen túl sok anyagi ráfordítással járna.
Dapsy Zoltán a Continental AG szétválását a már említett válságokra adott reakciónak nevezte. Mint fogalmazott, a gumigyártás és az autóipari részleg eltérő adottságokkal rendelkezik, ami hatással van arra is, mennyire kell innovatívnak lennie. A szétválasztás óta az egykori autóipari részlegből létrejött AUMOVIO-n belül már most érezhetőbben gyorsabb a döntéshozatal a cég hazai vezetője szerint. Az AUMOVIO Magyarországon három telephellyel – két gyárral és egy fejlesztési központtal – rendelkezik. Dapsy Zoltán általánosságban is a gyorsaságot, a gyors alkalmazkodási képességet és az innovációt nevezte meg a kihívásokra adott válasznak.
Erre csatlakozva Pata Ildikó elmondta, hogy kisvállalkozásként gyorsan tudnak reagálni a felmerülő problémákra, ami a beszállítók közötti versenyben nagy előny. A digitalizációs folyamatok és a robotizáció esetében azonban komoly kihívás a beruházásokat megvalósítani kkv-ként.Szilágyi Balázs a CATL szempontjából kedvezőnek értékelte az európai piacot: az elektromos és hibrid autók együtt többségben vannak, de ha csak a tölthető autókra koncentrálunk, akkor is az európai piac (földrajzi Európa, nem EU) negyedét teszi már ki ez a szegmens és folyamatosan bővül.
Meg kell dolgozni a jó helyzetért
Krisztián Róbert és Les Zoltán bizonyos szempontból hasonló helyzetben vannak: elmondásuk szerint az esztergomi és a győri üzem is jó helyzetben van a maga konszernjén belül. Krisztián Róbert kijelentette: a Magyar Suzuki Zrt. a cégcsoport harmadik legnagyobb gyára, egyetlen európai üzemként kiemelten fontos a japán anyavállalat számára. Les Zoltán arról beszélt, hogy a három modelljével a győri autó kapacitása évekre biztosított, várhatóan idén is rekordot dönt a legyártott autók számában – persze a tervek tartásához az is kell, hogy az ügyféligények ne változzanak drasztikusan.
Krisztián Róbert, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese | Fotó: Lugosi Péter
