Októberben zajlott a TECHTOGETHER+ három az egyben rendezvénye, ezen belül pedig az autopro.hu és a Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) közös szervezésű Hatékonyság: a fejlődés és fenntarthatóság záloga című konferenciája is, melynek második szekciója a digitalizációs kihívásokkal foglalkozott.
A második szekció kerekasztal-beszélgetése Smart factory címmel zajlott Barta Balázs, a PBN ügyvezetőjének moderálásával. A beszélgetésen Enyedi Márta, a Universal Robots Country Managere, Horváth László, az ACPS Automotive Kft. operációs vezetője, Prekel Daniel, a Bosch Rexroth Kft. stratégiai üzletfejlesztési igazgatója és Varga Gábor, a Dana Hungary Gyártó Kft. Global Manufacturing Footprint Optimisation Managere vettek részt.
Enyedi Márta szerint hullámokban történik a robotok fejlődése, ez igazi a kobotokra is, amihez ráadásul a Universal Robot „csak” a robotkarokat gyártja, de számos fontos elemet, kiegészítőt más cégek gyártanak. A kollaboratív robotok megjelenésekor problémát jelentett, hogy nem megfelelő alkalmazásokra használták azokat. Ugyanakkor számos olyan terület létezik, ahol hatalmas hozzáadott értéket képviselhetnek a kobotok. Ez egy részét most fedezik fel, ezért nő az igény a kobotokra – az üzletág még a hype görbe felfutó ágán tart.
Enyedi Márta, a Universal Robots Country Managere
Nagy hiba, hogy sokan még mindig úgy gondolkoznak, hogy a kobotok egy az egyben váltanak le embereket. Természetesen ennek is meg tud felelni a UR, de ennél sokkal komplikáltabb a robotok megtérülésének számítása: hatékonyságban, ergonómiában és minőségben is sokat számít a gyártási folyamatban a kobotok megjelenése, de öt kobot nem feltétlen tud öt embert kiváltani.
A kollaboratív robotok területén az innováció nem feltétlen a teherbírásra és a karkinyúlásra vonatkozik, hanem a technológiai háttérre – az újabb robotokban kevesebb az alkatrész, újabb, modernebb szoftverek támogatják őket és az élettartamuk is jóval hosszabb. Enyedi Márta szerint az is óriási előrelépés lenne az iparban, ha a meglévő fejlesztéseknek akár a harmadát vagy felét ki tudnánk használni.
„Nagyon jó, hogy innovációban gondolkozunk, de ha bemegyek tíz gyárba, akkor nyolcban azt látom, hogy emberek pakolják a palettát, miközben erre van könnyen elérhető, kész automatizációs termék. Szeretném, ha arra fókuszálnánk, amire már van megoldás” – fogalmazott Enyedi Márta.
A gondolkodásmód jó, a gyakorlat nem mindig
Prekel Daniel szerint Magyarországon az OEM-ek és Tier 1-es vállalatok szintjén magas szintű az automatizáció és a digitalizáció, a kisebb cégeknél viszont még ez nincs meg, ott még sok olyan megoldást lehetne alkalmazni, amivel hatékonyabbá lehetne tenni a termelést. Külföldi tapasztalataira hivatkozva úgy fogalmazott, hogy a mérnöki innováció, gondolkodás nagyon jó Magyarországon, azonban ennek ipari szinten is meg kellene jelennie. Pozitív példaként emelte ki a szekcióban előadó Fekete Attilát és a fireg.hu megoldását, szerinte több száz ilyen terület lehet még, ahol sokat egyszerűsítene az életen a digitalizáció.
Varga Gábor a Dana amerikai mivolta kapcsán arról beszélt, hogy az USA-ban a gyárak előrébb tartanak az automatizálásban és az élet egyszerűsítésében, ami főleg a gondolkodásmódból ered. Míg az amerikaiak tudják, mit kell csinálni az adatokkal, addig Magyarországon sokan megrekednek a mérések szintjén. Egyetértett Prekel Daniellel abban, hogy a kisebb vállalatoknál sokszor hiányzik a megfelelő mindset.
Varga Gábor, a Dana Hungary Gyártó Kft. Global Manufacturing Footprint Optimisation Managere
Varga Gábor egy érdekes példát is említett arra, hogy egy magyar gyárban dolgozó fiatal tervezőmérnök ötlete alapján kezdtek el használni 3D nyomtatást a Dana egyik alkatrészének gyártásához – ez is azt mutatja, hogy az innovációra való nyitottság és a mérnöki gondolkodás magas szinten van Magyarországon.
Fontos a fokozatosság
Horváth László más szemszögből beszélt a gyártás digitalizációjáról. Mint fogalmazott, vonóhoroggyártóként az autógyártók igényeinek kell megfelelnie a cégnek, az elmúlt években viszont sokkal többféle igény merült fel, ami a tömeggyártás szempontjából óriási kihívást okozott. Az ACPS automatizálással teszi hatékonyabbá a folyamatait, alapvetően már bevált módszerek segítségével, a fokozatosságot fontosnak tartja a cég.
Horváth László, az ACPS Automotive Kft. operációs vezetője
Mint fogalmazott, a magyar beszállítók a robotizáltság szintjén nagyon széles spektrumon mozognak: vannak kifejezetten professzionális cégek is, de olyanok is, akik csak annak tartják magukat. A fiatal dolgozók kreativitását Horváth László is kiemelte.
Az oktatás és a képzés minden megszólaló szerint kiemelt terület kell, hogy legyen: a képzésekkel segíteni kell az automatizációt és a kreatív gondolkodást, az egyetemekkel való együttműködés pedig alapvetés kell, hogy legyen a cégek számára.
