2026 nyarán fejeződött be a Mercedes-Benz kecskeméti beruházásának második üteme. A 2008-ban indult projekt Magyarországra csábításában óriási szerepet játszott az ITD Hungary, melynek akkori befektetési vezetője, Kilián Csaba adott interjút az autopro.hu-nak.
A Mercedes-Benz 2008. június 18-án jelentette be, hogy gyárat épít Kecskeméten. A döntés akkor meglepte a magyar közvéleményt, mivel az előkészületekről nem szivárgott ki információ. A gyár alapkövét 2009 őszén tették le, az első ütem pedig 2012-ben készült el. Hosszas kihagyás után végül 2026-ra valósította meg a második ütemet a cég, így mostanra vált teljessé a beruházás.
A Mercedes szóvivője 2009-ben többek között úgy nyilatkozott, hogy a cég azért választotta Magyarországot, mert itt biztosították a legkedvezőbb feltételeket a beruházáshoz. Kiemelte az infrastruktúrát, a logisztikát, a humán erőforrást, a beszállítói hátteret, a munkabérek alakulását, valamint az ITD Hungary támogató munkáját is.
Kilián Csaba, a MAGE ügyvezető főtitkára 1993 és 2010 között dolgozott az ITD Hungary-nél. A Mercedes beruházásának idején a befektetési területet vezette, majd később vezérigazgató volt, így ő és kollégái komoly szerepet vállaltak a német OEM Magyarországra hozásában.
– Számos beruházás indult és valósult meg az ITD Hungary működésének idején. Ön személy szerint mire a legbüszkébb ezek közül?
– A befektetésösztönzés 1989-ben Investcenter Tradeinform néven indult Magyarországon, majd 1993-tól ITD Hungary néven működött. Tanácsadóként kezdtem a pályafutásomat, majd 2010-ben vezérigazgatóként fejeztem be, vagyis végig jártam a teljes ranglétrát. Ebben az időszakban rengeteg projektet tárgyaltunk le. Hét-nyolc iparágban éreztük azt, hogy Magyarországnak versenyelőnye van a régión belül, és ezek egyike az autóipar volt.
A Mercedes-Benz kecskeméti gyára volt a legnagyobb zöldmezős beruházás Magyarországon ebben az időszakban. Nemcsak ezért volt különösen izgalmas projekt a számunkra, hanem azért is, mert eredetileg Magyarország nem is szerepelt a Mercedes-Benz listáján a potenciális helyszínek között.
– Hogyan sikerült mégis idecsábítani a céget?
– Egy német napilapban fedeztük fel, hogy a Mercedes egy nagyberuházásról tárgyal, ráadásul a megbeszélések már a végső stádiumhoz közeledtek. A cikk szerint Lengyelország és Románia volt versenyben lehetséges helyszínként.
Szerencsés egybeesés volt, hogy ekkor érkezett Magyarországra hivatalos látogatásra Baden-Württemberg tartomány miniszterelnöke. A tárgyalási programba így sikerült beillesztenünk a Mercedes-Benz beruházásának kérdését, valamint annak felvetését, hogy Magyarországot is vizsgálják meg lehetséges helyszínként.
Egy hónappal később kaptunk értesítést róla, hogy a Mercedes-Benz megadott két nevet tárgyalóként. Magyar oldalról Dr. Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára, valamint az ITDH Befektetési Igazgatóságának vezetőjeként én lettem kijelölve a feladatra.
Szintén szerencsés helyzet volt, hogy éppen Németországban tartózkodtam egy konferencián, amikor először megkerestek a Mercedes-től a tárgyalások kapcsán. Így nagyon hamar, már másnap sor kerülhetett az első találkozóra. Körülbelül öt óra tárgyalás után nyolc munkacsoport felállításában állapodtunk meg.
– 2008 nyarán meglepetésként érte a sajtót a beruházás. A Mercedes kérésére kellett titokban tartani a részleteket?
– Szinte teljes titoktartás mellett zajlott minden egyeztetés, ez a Mercedes-Benz kifejezett kérése volt. Néhány kormánytag – titoktartási kötelezettség mellett – tudott csak arról, hogy a Mercedes vizsgálja a hazai helyszíneket is, de sem az érintett városok vezetői, sem a sajtó nem ismert részleteket. Kecskemét polgármesterével is úgy tárgyaltunk, hogy eleinte még annyit sem árulhattunk el, melyik iparágból érkezik az érdeklődő.
A tárgyalások elején nagyon szűk határidőkkel kellett dolgoznunk, de ahogy haladtunk előre, egyre nőtt a bizalom felénk a Mercedes részéről. Az utolsó szakaszban – egy közel öthónapos tárgyalássorozat végén – már optimistán tekintettünk a projektre, de a hivatalos bejelentés napjáig nem tudtuk biztosan, hogy Kecskemétet választotta-e a Mercedes-Benz.
– Miért éppen Kecskemét?
– A Mercedes több mint 40 szempontot vizsgált az országok összehasonlításakor, és egy különlegesen részletes módszertan mentén döntöttek Magyarország mellett. 220 hektárról indult a tárgyalás, végül napjainkra már 441 hektáron terül el a komplexum.
Kecskemét mellett szólt az M5-ös autópálya közelsége, a vasútvonal, valamint az, hogy viszonylag közel fekszik Budapesthez. A Mercedes egy 80 kilométeres sugarú kört adott meg a munkaerőpiaci helyzet elemzésére. Ebbe beletartozott a főváros is, ami azért volt kulcsfontosságú, mert így nagy létszámú, megfelelően képzett munkaerővel, valamint számos szakiskolával és egyetemmel lehetett számolni.
– Eredetileg mikorra tervezte a beruházás második ütemét a Mercedes?
– Az első tervek is két ütemre vonatkoztak, de a beruházás második felére akkor még nem volt konkrét dátum. Az elmúlt tíz évben hatalmas változások mentek végbe a globális autóiparban, még a kecskeméti nyitáshoz képest is átalakult a világ. 2017-től már csökkent a globális autógyártás, erre jött rá a COVID, majd a háború és az ezeket követő válságok. Közben az elektromos átállás és a kínai gyártók terjeszkedése is új kihívások elé állította az európai járműipart.
A Mercedes-Benz ezen kihívások ellenére úgy döntött, végrehajtja a kecskeméti beruházásának második ütemét, ami óriási elköteleződés Magyarország mellett. A cég együttműködik többek között a helyi szakképzési és felsőoktatási intézményekkel, jelentős szerepe van a magyar beszállító ipar további fejlesztése terén, ezt a kört pedig tovább bővíti az a tény, hogy az akkumulátorok összeszerelését is Kecskeméten végzik. Ezáltal még sokrétűbb szakképzésre van szükség.
Gratulálok a Mercedes-nek, hogy a nehézségek ellenére is meghozta ezt a döntést, és felépítette Európa egyik legnagyobb, legmodernebb gyárát! További sok sikert kívánok a vezetőségnek, a kecskeméti gyár minden dolgozójának és a beszállítóknak! Egy nagyon izgalmas tárgyalássorozat volt, amely nagyjából fél évig, 2008 januárja és júniusa között zajlott. Sok nehézséget kellett legyőzni, így ezúton is köszönöm az akkori kollégáknak a döntés-előkészítésben végzett kimagasló munkáját, amely elvezetett a Mercedes-Benz legmodernebb európai gyárának megvalósulásához.
