Az iparág aktuális kérdéseit a Portfolio rendezvények történetében először tematikus, kiscsoportos networking szekciókban is megvitathatták a résztvevők
A járműipar idei szakkonferenciáját a tervezettnél jóval több, 250 résztvevő jelenlétében rendezték meg múlt héten csütörtökön, április 12-én az Aquaworld Resort Budapest -ben. A konferencia 40 előadója közül 20 a MAGE tagvállalati körének képviselője is egyben. Az első szekció a globális trendek, befektetések és a versenyképesség stratégiai kérdéseire összpontosított. Magyarország versenyképességének értékelése kapcsán említésre került többek között az ideális munkaerő-piaci szabályozás, a piacok közelsége, a bérszínvonal, illetve a kedvező adó- és támogatási környezet. ZF Hungária ügyvezető igazgatója, Őszi Csilla előadásában arról beszélt, hogy milyen egyéb tényezők befolyásolhatják rövid, illetve hosszú távon a magyarországi operáció versenyképességét és egyben a további befektetéseket. A ZF Hungária egri üzeme az egyik legversenyképesebb a ZF gyárak között és ennek is köszönhető a jelenleg megvalósuló jelentős új beruházás, melyet az egri gyár nyert el a cégcsoporton belül. A szekciót lezáró panelbeszélgetést a MAGE ügyvezető főtitkára, Kilián Csaba moderálta. A kerekasztal olyan stratégiai kérdésekkel foglalkozott mint például milyen alapvető változásokra kell felkészülnie az OEM-eknek és a beszállítói lánc egyes szereplőinek rövid- és középtávon, képes lesz-e a magyar járműipar nagyobb áldozatok nélkül alkalmazkodni a legújabb trendekhez, valamint kik lehetnek ezen változások legnagyobb nyertesei és vesztesei? A beszélgetés résztvevői voltak: Dedéné Novotni Anna, HAJDU Cégcsoport alelnöke, HAJDU Autotechnika Ipari Zrt. vezérigazgatója; Mándli Péter, a BPW – Hungária Kft. ügyvezető igazgatója; Dr. Péhl Tibor, az Arconic-Köfém GRP-BCI gyárigazgatója; Rábai Dániel, a Continental Hungaria Kft. ügyvezetője, és a Continental csoport magyarországi országkoordinátora; Szászi István, alelnök, Autóipari Elektronika Divízió, a Robert Bosch Kft. képviseletében; Charles Wassen, General Manager, Country Operations Lead, a Dana Hungária részéről; és a ZF Hungária ügyvezető igazgatója, Őszi Csilla. A beszélgetésen képviselt vállalatok valamennyien az Egyesület tagjai is egyben.
A második szekció az Ipar 4.0 és a technológiai innovációk kérdéskörével foglalkozott. Elsőként technológiai fejlesztéseket lehetett megismerni, majd a szekciót lezáró kerekasztal beszélgetés következett, amely az Ipar 4.0 gyakorlati kérdéseit járta körül. Bolyki Ferenc, az Aventics Hungary Kft. ipari mérnökség vezetője az innováció előretörése kapcsán rámutatott, hogy a digitális fejlesztések az életünk megszokott, szerves részét képezik. Az okos gyárak egyfajta látványos berobbanása helyett sokkal inkább azt lehet majd megfigyelni, hogy ki, mikor vezet be egy-egy újabb fejlesztést. A Tom-Ferr Zrt. beszerzési igazgatója ugyanakkor hozzátette, hogy minden trend akkor ér el Kelet-Európába, amikor Nyugat-Európában már bevezetésre került. Ebből adódóan egészen pontosan megjósolható az okosgyárak elterjedése Magyarországon Dr. Matus Andor szerint, aki öt éves időtávlattal kalkulált. Ács István, a magyarországi Bosch Csoport ipar 4.0-ért felelős vezetője, a Bosch Rexroth Kft. ügyvezető igazgatója is csupán 2-3 évet adott a folyamatnak. A technológiai innovációk esetében Dr. Urbán László István, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese (egyben a MAGE a Felügyelő Bizottságának elnöke) leszögezte, hogy két fontos dolog kell a fejlesztés elősegítéséhez: stratégiai döntés, illetve a megvalósításához szükséges anyagi és humán források biztosítása. A téma kapcsán a konferencián be is jelentette, hogy 2020-ra a magyar Suzuki okos gyárrá változik, amitől azt várják, hogy éves szinten 1500-2000 autóval többet tudnak majd gyártani.
A közép európai országok járműgyártásban betöltött szerepét mérlegelve fontos kérdés, hogy miképp hat az e-mobilitás és az autonóm járművek terjedése a régió piacaira. Milyen új kompetenciákra van szükség ezekhez a technológiákhoz és milyen hatásuk van a munkaerő toborzás és megtartás gyakorlatára? Ezen kérdéseket a konferencia harmadik szekciója vette górcső alá. A szekció két panelbeszélgetésből állt. A munkaerő piaci panel azt vizsgálta, hogy miképp látják a legnagyobb magyar járműipari szereplők a munkaerő piacot, azaz állhat-e a szektor növekedésének útjában a munkaerő hiány. Mármarosi András, a PwC Magyarország vezető menedzsere az országon belüli mobilitás hiányára hívta fel a figyelmet. A munkaerő hiány részét képezi a mérnök utánpótlás kérdése is. Novák Tibor, a BPW – Hungária Kft. HR vezetője a duális képzések fontosságát említette ennek kapcsán. Somogyi András, a Bosch csoport HR vezetője a toborzási lehetőségek és stratégiák kapcsán a fluktuáció elkerülhetetlenségéről beszélt, hogy miképp lehet HR-esként kezelni ezt a problémát. A szekció záró panelbeszélgetése az autógyártás szerkezeti átalakulását tárgyalta. Egészen pontosan azt, hogy milyen piaci következményei lehetnek az alternatív hajtásmódok, az elektromos és autonóm járművek elterjedésének? A legfontosabb kihívás ezen a területen, hogy régi módszerekkel az új elektromos és önvezető járműveket nem lehet gyártani és fejleszteni. Szászi István a Robert Bosch Kft. részéről kifejtette, hogy a munkaerő egymástól való függése jellemzi a gyártást, a régi, jóval függetlenebb feladatmegosztás helyett. A fejlesztésekkel kapcsolatban a versenyképességi szempontból egy fontos lokális tényező is szóba került. Egy éve van hatályban az a jogszabály, amely lehetővé teszi, hogy a forgalomban önvezető autóval kapcsolatos teszteket lehessen végezni. Ezen szabályozásnak köszönhetően Magyarország előnyös adottsággal rendelkezik a nemzetközi viszonylatokat tekintve.
A konferencia utolsó részében 10-15 fős asztaloknál egy-egy hozzáértő témavezető moderált egy előre meghirdetett tematikus beszélgetést. A Portfolio rendezvények történetében új forma a szervezők szándékai szerint nagyobb interaktivitást és sokkal több közvetlen networking lehetőséget biztosított a résztvevők számára. A workshop jellegű beszélgetések a közös gondolkodás, vélemény-és tapasztalatcsere lehetőségét segítették elő. Olyan aktuális kérdések kerültek a konferencia utolsó szekciójában napirendre, mint a duális képzésekkel történő szakember utánpótlás gyakorlati kérdése, a munkaerőhiány, a beszállító-fejlesztés, a quality management, illetve a jármű hajtáslánc fejlődése és villamosítása. Kétségkívül a legnépszerűbb téma az ipar 4.0 volt, melyet a jelentkezők magas száma miatt három asztalnál is tárgyaltak a konferencia résztvevői.