A V4 országok gépjárműipari egyesületeinak az állásfoglalása az 2020 utáni uniós CO2-célok kérdésében
A V4 országok gépjárműipari egyesületei felhívják az EU társjogalkotóinak figyelmét, hogy ambiciózus, ugyanakkor reális 2020 utáni CO2-célokat fogadjanak el az új személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek esetében. Fontos kiemelni, hogy a tiszta mobilitáshoz való átmenet többet igényel, mint a tisztább járművek előállítása, felszólítjuk kormányainkat és az uniós intézményeket, hogy a jövőbeli CO2-politikával és a tiszta mobilitással kapcsolatban integrált megközelítést alkalmazzanak és széles körű támogató intézkedéseket hozzanak. A megfelelő alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának bevezetése a reális piaci felvétel egyik fő előfeltétele.
Ismételten szeretnénk rámutatni arra a tényre, hogy az autóipar nagymértékben hozzájárul a V4 országok GDP-jéhez, exportjához és foglalkoztatottságához. Az elkövetkező években azonban számos kihívással kell szembenéznie, beleértve a tiszta mobilitás felé való átmenetet is. Az autóipari ágazatot érintő bármely új szabályozásnak ezért figyelembe kell vennie a fentieket, mivel jelentős hatással lehet a versenyképességre, a növekedésre és a foglalkoztatottságra a közép-európai régióban, de az egész EU-ban is.
Teljes mértékben elkötelezettek vagyunk a közlekedés folyamatban lévő szén-dioxid-mentesítésével kapcsolatban, következésképpen üdvözöljük és támogatjuk a közúti járművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló minden hatékony és gazdaságilag életképes módot. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy eddig az EU-ban az új autók átlagos CO2-kibocsátásai már 2005 óta 28% -kal csökkentek, és 2021-re ez a csökkentés 42% lesz.
Úgy gondoljuk azonban, hogy az új személygépkocsikkal és az új könnyű haszongépjárművekkel kapcsolatos, a Bizottság által javasolt kibocsátási előírásokra vonatkozó rendelettervezet technológiailag nem teljesen semleges, és korlátozhatja a zökkenőmentes, költséghatékony és társadalmilag elfogadható átállást az alacsony kibocsátású mobilitásra.
Annak érdekében, hogy az ilyen jellegű átmenet lehetséges legyen, arra ösztönözzük a társjogalkotókat, hogy kizárólag a 2030-as célra összpontosítsanak, és tervezzenek reálisan, vagyis 20% -os szinttel számoljanak. Mivel a gyártók részére 2022-ig konkrét kibocsátási célok nem állnak rendelkezésre, a 2025-ös további cél nem biztosít számukra elegendő leadási időt, nem veszi figyelembe a piac valóságát. Ez utóbbinak tükröződnie kell a nulla és az alacsony kibocsátású járművekre vonatkozó javasolt referenciaértékben is.
A célok elérése nagymértékben függ majd az alternatív hajtáslánc rendszerű járművek vásárlóinak a számától, és az alternatív üzemanyagok rendelkezésre állásának infrastruktúrájától. A javaslattervezetnek ezért olyan feltételrendszert kell tartalmaznia, amely lehetővé teszi a 2030-as célkitűzés piaci valósághoz való igazítását.
Ezzel egyidejűleg, a felzárkózáshoz a nemzeti kormányok és az EU támogató intézkedései is szükségesek.
Végezetül hangsúlyozzuk, hogy az ágazat versenyképességének fenntartása minden érintett szereplő együttműködését igényli a jövőben, legyen szó a magán vagy az állami szektorról. Mindemellett ennek az együttműködésnek a régió hagyományaira és az autóipar erősségeire kell támaszkodnia, nem pusztán a V4 országok, de az egész unió vonatkozásában.
Erdélyi Péter
Elnök, Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete
Jakub Faryś
Elnök, Lengyel Gépjárműipari Egyesülete
Kilián Csaba
Ügyvezető főtitkár, Magyar Gépjárműipari Egyesület – MAGE
Alexander Matušek
Elnök, Szlovák Köztársaság Autóipari Egyesülete
Bohdan Wojnar
Elnök, Cseh Gépjárműipari Egyesület